Az űr hangjai és a hold arcai
A Szent István-bazilika orgonája
(Fotó: Wikipedia/Thaler Tamás)

Augusztusban a németországi Ostinato-Musikverlag adta ki Triptyque című művét. Azt a zongorára és fuvolára írt kamaradarabját, amellyel 2012-ben „mit sem sejtve” nyerte meg az ISA (Nemzetközi Nyári Akadémia) semmeringi versenyét. Októberben ő vehette át az Istvánffy Benedek-díjat. 1999 óta egy-egy negyven év alatti komponistát tüntet ki a Magyar Zeneszerzők Egyesülete. Virágh András Gábor a Femme Fatale 2200111XXG című – tavaly, az operatanszakosok záróvizsgájának keretében, a Zeneakadémia Solti György-termében bemutatott – kisoperájával nevezett be; a hétfős szakmai zsűri pedig neki ítélte az idei díjat. A szóló orgonaművek, egyházi kórusok, kamarazenék és zenekari művek után született, műfaját és témáját tekintve egyaránt különös opusz (keletkezés)történetéről kérdeztem a szerzőt:

Fotó: Birta Endre

Fotó: Birta Endre

– A Zeneakadémia honlapján 2013-ban felhívás jelent meg, hogy horror, thriller, western vagy sci-fi témában várnak maximum húszperces darabokat. Elsők között adtam be a jelentkezést, ezért választhattam, és a sci-fi mellett döntöttem. E nem kifejezetten operának való műfajok közül úgy éreztem, ez az, ami szól hozzám, ugyanis már a szöveg nélkül is el tudtam képzelni hozzá valamilyen zenét. Almási-Tóth András, az operatanszakosok tanára írta a librettót, és ő is rendezte meg a bő negyedórás, a „Mozart-méretű” – ütősökkel gazdagított – zenekart, két szólistát (szoprán, mezzoszoprán) és két néma szereplőt felvonultató darabot. A cím a két név nélküli űrlény azonosítószámára utal. Ők az elődöket, a földlakókat keresik. Találnak két férfit, de bontakozó, majd kereszteződő érzelmeik konfliktust gerjesztenek, és az összekapó „idegenek” elpusztítják egymást. Számomra van egy olyan szubjektív jelentése is e történetnek, hogy végül az „emberi tényező” diadalmaskodik. Rendkívül „zenei” a szöveg, így teljesen világos volt számomra, hogy hol legyen duett, ária, recitativo… Könnyű volt megírnom, mert inspiráltak a szavak, mondatok. 2014-ben négy új mű és Fekete Gyula tanár úr Római láz című, korábban írt egyfelvonásosa mellett hangozhatott el kisoperám a Solti-teremben. Fontos hozadéka, hogy kicsiben megtanulhattam, amit később esetleg majd nagyobb léptékben tudok kamatoztatni. Az opera rendkívül komplex és bonyolult műfaj. Korábban nem gondoltam, hogy dolgom lesz vele, de örülök, hogy így alakult…
Decemberben jelenik meg Fülei Balázs új CD-je; a fiatal zongorista évek óta játszott holdtematikájú koncertprogramját a Hungaroton gondozásában vette lemezre. Ezen Beethoven, Brahms és Debussy művei mellett Virágh András Gábor Les visages de la lune – A hold arcai című kompozíciója is szerepel.
Az orgonista-zeneszerző régóta ismeri ifjú művészkollégáját: – Balázs is az a fajta muzsikus, aki mindig koncepciókban gondolkodik; úgy állítja össze a műsorait, hogy minél érdekesebbek legyenek. 2012-ben megkeresett azzal, hogy a tervezett „holdfényes” programjához írjam meg A hold arcait. Közel állt hozzám a téma. Régebben gyakran voltam fent éjjel. Egyrészt mert jobban tudtam dolgozni, nem zavartak az auditív és vizuális tényezők, másrészt az ember éjszaka talán jobban megnyílik önmaga előtt is. Nekem például az érzeteim sokkal jobban működnek éjszaka, olyankor valahogy fogékonyabb vagyok. Odaültem a zongorához, és elkezdtem rögtönözni. Emlékek, (hang)képek és a legkülönfélébb érzések jöttek elő… Az elkészült ciklust azzal adtam át Balázsnak, hogy nézze meg, véleményezze, és próbáljon címet adni a tételeknek. Így is lett. A zene alapján, asszociációira hagyatkozva ő találta ki a tételcímeket: Fény és árnyék, Hamis árnyak, Kráter és Megfagyott sugarak. Szóval ebben az esetben is az történt, hogy szerző és előadó, előadó és szerző inspirálta egymást. Balázsnak tetszett a darab, ezért sokszor eljátszotta azóta. Nyáron felvette; decemberben jelenik meg a lemez.
Előreláthatóan mozgalmasan alakul Virágh András Gábor következő éve is. Újdonság, hogy külföldről hívták tanítani; Izrael három nagyvárosában tart majd „workshop-jellegű” Mesterek és tanítványok-előadásokat, és ad koncerteket német barokk, illetve XX. századi és kortárs magyar szerzők (köztük saját) műveiből. Előadóként és zeneszerzői minőségében Los Angelesbe várja a hírneves Pacific Chorale; két hangversenye lesz Bécsben, a Stephansdomban, illetve a ferences templomban… Itthon egy önálló CD-re kapott felkérést, amelynek rögzítésére szintén jövőre kerül sor.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..