Az újságírók védőszentjének ünnepén: Közérthetően kell tudósítani

Az egyetemi évek alatt a szociológiának melyik ága foglalkoztatta?
– Leginkább a szociálpolitika érdekelt. Ötödévesen három hónapos finnországi ösztöndíjat kaptam, ahol azt vizsgáltam, hogy az emberek miért és hogyan hajlandóak másokon ingyen segíteni. Ugyanez foglalkoztatott itthon is, így az önkéntes munka lett a szakdolgozatom témája.

A rádiózás szakmai gyakorlaton kezdődött?
– Már az egyetemen a rádióval kapcsolatos szakirányra jártam. Gyakorlaton az Egri Katolikus Rádióban és a Magyar Rádióban voltam. Mindkét helyen sokat tanulhattam. Utóbbinál a Falurádióban különösen sokat foglalkoztak velünk. Azután elvégeztem a rádió saját riporteri tanfolyamát is, majd az egyetem vége felé budapesti tudósítója lettem az egri Szent István Rádiónak, önálló műsorom is volt, Iránytű címmel.

Miként került jelenlegi munkahelyére, a Magyar Rádióhoz?
– Egy évig dolgoztam úgy, hogy Budapesten laktam, itteni tudósító voltam, de gyakran jártam Egerbe. Megjelent a Magyar Rádiónak egy pályázata, melyben riportert kerestek. Háromszázan jelentkeztünk, tizenkét embert választottak ki közülük, az egyik én voltam. Dolgozhattunk a rádióban, sőt négyünknek státuszt is ajánlottak. Így 2004 februárjától vagyok a Magyar Rádió munkatársa. A Krónika szerkesztőségében dolgozom.

Azóta Ön tudósítja a hallgatókat az egyházi eseményekről…
– Minden bizonnyal közrejátszott ebben az egyházi iskolás és az egri rádiós múltam. Ismerem az egyházi nyelvezetet, nem okoz számomra gondot az egyházak eseményeiről tudósítani. Gondolom, ezért kaptam meg – sok más mellett – az egyházi témájú interjúk, riportok, összeállítások készítésének feladatát. A kihívást az jelenti, hogy érdekesen, ugyanakkor közérthetően, mindenki számára világosan kell beszélnem, úgy, hogy a nem vallásos hallgató is értse, de a vallásos emberek vagy a teológusok számára se legyen a mondandóm pontatlan vagy felszínes.

Vannak kedvenc témái, műsorai?
– Nemrég készítettem műsort a bibliodrámáról. Ebben bemutattam, miként lehet eljátszani a Biblia egy-egy részletét, miért jó és fontos ez. Azokat a riportokat szeretem, ahol a „terepen” közvetlenül az emberekkel találkozhatok. Foglalkoztat a hajléktalanok sorsa, de szívesen emlékszem vissza egy régebbi műsoromra, amelyben lakótelepen élő fiatalokkal foglalkozó, őket a műhelyébe befogadó férfival készítettem riportot. Azok is emlékezetes pillanatok, amelyek olyan helyeken készülnek, ahová magamtól biztosan nem mennék el, például egy gyilkossági per ítélethirdetésére… Több anyagot is készítettem már szerzetesrendekről. A rádióhallgatók közül ezt a területet sokan nem ismerik. Öröm bemutatni nekik is a verbitákat vagy a pálosok jubileumáról beszámolnom, de készítettem már riportot egykori iskolám tanáraival is, a Patronában élő nővérekkel.

Mit jelent a mostani elismerés?
– Nagyon jólesik. Váratlan volt, de megerősítést, önbizalmat ad.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..