Beer Miklós szentbeszédében elmondta, első „víziója” ebben a templomban az utolsó vacsora terme volt, ahol a tanítványok imádkozva várták a pünkösdi csodát. Hangsúlyozta, külön öröm, hogy együtt ünnepelhetünk protestáns testvéreinkkel, és köszönetet mondott azért, hogy a szükségben mellettünk álltak – ez is olyan ajándék, amelyet a Szentlélek ad nekünk.
Az újonnan épült templom a mennyei Jeruzsálemet idézi föl – mondta a püspök –, ez a mi reménységünk, minden liturgiánkban ezt akarjuk átélni, az Istennel való nagy találkozást. Minden elővételező jelképe annak, amit Isten készít nekünk; az atyai ház ennek a templomnak a tükre.
Molnár Zsolt háláját fejezte ki többek között a testvérfelekezetek képviselőinek is, akik támogatták az új templom megszületését. Külön köszönettel illette Fukk Lóránt református lelkészt, aki befogadta a katolikus híveket a református templomba: az építkezés ideje alatt ott tartották a napi szentmiséket.
Fukk Lóránt református lelkész beszédét egy igével kezdte Péter apostol leveléből: „…mivel ő, a Szent hívott el titeket – magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban, úgy, amint meg van írva: »Szentek legyetek, mert én szent vagyok«” (1Pét 1,15–16).
Tavaly május 23-án rakták le a Szentlélek-templom alapkövét; az ünnepélyes alkalmon részt vettek a testvéregyházak lelkészei és hívei is. A református, az evangélikus és a baptista testvérek is gyűjtést rendeztek a katolikus templom építésének támogatására.
Az újonnan épült templom első búcsúnapja a május 14-i szentelést követő vasárnap, pünkösdvasárnap.