Az ország és a kereszténység…

Az est előadói Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, valamint Balog Zoltán református lelkész voltak. A nyitóbeszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, valamint a házigazda, Horváth Béla, a Kölcsey Kör elnöke mondta. Az est fővédnöke Mádl Dalma asszony volt. „Van erőforrásunk: a magyar szentek. A hívőknek velük együtt kell dolgozniuk a keresztény Magyarországért, a keresztény Kárpát-medencéért és a keresztény Európáért!” – hívta fel minden jelenlévő figyelmét nyitóbeszédében Lezsák Sándor. A Magyar Polgárok Házának díszterme szinte teljesen megtelt a 2008-as konferenciasorozat záróelőadásának kezdetére. Történelmünk rövid áttekintésével kezdte beszédét Bábel Balázs érsek, amellyel rámutatott arra, milyen fontos tényező volt mindvégig Magyarország történelmében a katolikus egyház jelenléte. Államalapító Szent István királyunktól elkezdve, a szerzetesrendek hatalmas munkáján át a diplomáciáig minden területen rész vettek az egyházak a magyarság életében, majd ez a folyamatos és gyümölcsöző együttműködés szakadt meg II. József intézkedései nyomán. „1956 az utolsó nagy fellobbanás volt az áldozatvállalásban" – emelte ki Bábel Balázs, majd hozzátette: „Mindszenty bíboros jelmondata, a Pannonia Sacra (Szent Magyarország) egyszerre fejezett ki vágyat és programot.” A mai időkről szólva hangsúlyozta, mennyire nehéz helyzetben van a történelmi egyházak mindegyike. Mégis „van reményünk: oázisokká kell válnunk” – mondta. Szerinte a mai globalizált világban a katolicitás jelenti az egyetemességet, hiszen értékei miatt mind emberileg, mind társadalmilag fontos tényezőnek számít. Beszéde végén az érsek újra kiemelte: ha mi, katolikusok túléljük ezt a helyzetet, akkor meg van mentve Magyarország, hiszen „az ország és a kereszténység sorsa össze van kötve. Dum spiro spero! – Míg élek, remélek!”

Balog Zoltán református lelkész, országgyűlési képviselő jogi oldalról közelítette meg Európa és Magyarország keresztény mivoltát. Utalt azokra a momentumokra, amelyeket egy mai, történelmi egyházban hívő személy olyannyira kétségbeejtőnek találhat: az egyházak létjogosultságának és társadalmi helyének megkérdőjelezését, valamint azt, hogy Isten neve miért nem szerepel az Európai Unió alkotmányában. Minden egyház valamilyen érdekkel lép fel, „hiszen az érdekeink tudják megvédeni az értékeinket. Az értékek kérdésében pedig ki kell kérni az egyházak és ideológiák véleményét.” Ezek az érdekek és értékek azok, amelyeket a „tendenciavédelem” mint jogi szakkifejezés jelöl, hiszen „az egyházaknak is joguk van intézmények létrehozására. Ezek pedig nem lehetnek világnézetileg semlegesek, mert pontosan a lényegük veszne el ezáltal.” Az értékekről szólva még megemlítette, hogy a mai uniós rendelkezések által a vezetők „az Európai Unió saját történelmét tagadják meg, ugyanis az alapítók szellemi, lelki, kulturális és gazdasági közösséget kívántak létrehozni. Az európai kulturális egység létrehozója pedig a kereszténység gondolkodásmódja volt. Európa egysége ma a múlté.” Később felhívta a figyelmet a vallások szerepére Európa életében: „Rá kell jönnie mindenkinek, hogy ha karriert nem is, de az élő vizek forrását itt megtalálhatja”, majd hozzátette, hogy ehhez XXI. századi nyelven és formában kell az emberek felé a hitet közvetíteni. „Saját hitelességünk hiánya lehet az, ami a legnagyobb pusztítást okozza” – állapította meg Balog Zoltán

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..