„Ez az út Kamerunba és Angolába az öröm és a remény jele kíván lenni” – mondta a Szentatya a repülőgépen, újságírók kérdéseire válaszolva. Több meghatározó pontot érintett: a gazdasági világválságot és a szegény országokra gyakorolt hatását, az etika fontosságát egy új gazdasági világrend érdekében. Ezt a témát részletesen tárgyalja majd következő enciklikájában. „Felhívással fordulok majd a nemzetközi közösséghez. Remélem, hogy az enciklika segíthet a válság leküzdésében és erőt ad majd hozzá” – hangsúlyozta a pápa. Beszélt az afrikai egyház vitalitásáról és problémáiról. XVI. Benedek szólt még az AIDS-ről: „Nem lehet reklámszlogenekkel kezelni ezt a kérdést, ahogy óvszerek terjesztésével sem, mert ezek csak növelik a problémát. A valós megoldás a szexualitás humanizálásában rejlik, a lelki és emberi megújulásban.” Rámutatott számos katolikus intézmény hatékony és pozitív elkötelezettségére a betegek és szenvedők érdekében.
A keresztény üzenet még a legnagyobb szenvedés közepette is reményt ad az embernek – mondta megérkezésekor a pápa. A fekete földrészen aránytalanul súlyosan jelentkezik a mostani globális válság: az élelmiszerhiány, a pénzügyi recesszió, a klímaváltozás hatásai. Mindez kiengesztelődésért, igazságosságért és békéért kiált: és éppen ezt kínálja fel az egyház. Március 18-án délelőtt a pápa a hetvenhat éves kameruni államfővel, Paul Biyával találkozott. Délben a főváros Krisztus királytemplomában találkozott az ország harminc püspökével. A Szentatya elmondta egész Afrika főpásztorainak szánt gondolatait. „Látogatásom legfontosabb célja az, hogy találkozzam a szeretett afrikai földrész népével, és átadjam a püspöki konferenciák elnökeinek az afrikai rendkívüli szinódus munkadokumentumát” – hangsúlyozta. A püspökök személy szerint legyenek az elsők az evangélium hirdetésének küldetésében. A püspök az igazi katekéta, aki segíti a híveket abban, hogy hitük megerősödjék és megtisztuljon. A püspök legyen papjainak atyja és testvére. A pápa hálát adott Istennek azért, hogy a kameruni egyházban igen magas a papságra jelentkezők száma. Ugyanakkor azonban fontos az is, hogy valóban olyan jelölteket készítsenek fel, akik megfelelő érettséggel és belső egyensúllyal rendelkeznek ahhoz, hogy vállalni tudják a papi életet.
A másik nagy kihívás a családpasztoráció. A modernizálódás és az elvilágiasodás különösen nagy hatást gyakorol a hagyományos társadalomra. A Szentatya ezután érintette az afrikaiak hitéletének egyik jellegzetességét, nevezetesen azt, hogy a szertartások énekek, táncok, rendkívüli vidámság jegyében zajlanak le. A liturgia tehát lényeges helyet foglal el a helyi közösségek vallásosságában. Fontos azonban, hogy a gesztusok és a szavak valóban kifejezzék a liturgia lényegét és azt, ami a hívek szívében történik. A pápa érintette még a szekták, az ezoterikus mozgalmak, más tévhitek, valamint a vallási relativizmus terjedését. Ezekkel a jelenségekkel szemben új ösztönzést kell adni a képzésnek és a kultúrának. Elismerését fejezte ki azért az erőfeszítésért, amelyet a yaoundéi katolikus intézet végez. Az egyház különös figyelmet tanúsít a szükségben lévők iránt. A püspök küldetéséhez tartozik, hogy első helyen védelmezze a szegények jogait, hogy elősegítse a karitatív szolgálatot.
Délután a Szentatya a zsolozsma vesperás imáját vezette a yaoundéi bazilikában Szent József liturgikus ünnepének vigíliáján. A szertartáson a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők mellett egyházi mozgalmak tagjai, továbbá más keresztény felekezetek képviselői is részt vett. A pápa az atyaság fogalmáról elmélkedve megállapította: Szent József teljes értékű apja volt Jézusnak akkor is, ha biológiai értelemben nem volt az. Apának lenni ugyanis mindenekelőtt azt jelenti, hogy az életet és a fejlődést szolgáljuk. A lelki apaságot a papoknak is meg kell élniük a rájuk bízott hívek felé mindennapi szolgálatuk során. Arra kell törekedniük, hogy életük középpontjában az Eucharisztia álljon, hiszen ezen keresztül mély kapcsolatba kerülhetnek Krisztussal. A papság számos öröm forrása is. A különféle egyházi mozgalmak tagjai mutassák meg a körülöttük élőknek Isten szerető arcát.
Kamerun muzulmán közössége vezetőinek huszonkilenc fős küldöttségét március 19-én reggel fogadta a pápa a yaoundéi nunciatúrán. Az afrikai ország lakosságának 22 százaléka muzulmán vallású. A pápa a két egyistenhívő vallás közös értékeiről szólt: ezek a család, a társadalmi felelősségvállalás, az isteni törvénynek való engedelmesség, a szeretet a betegek és szenvedők iránt. Ezután a vallás és az értelem kapcsolatáról beszélt. Keresztények és muzulmánok kötelezzék el magukat a vallásközi párbeszédben a béke, az igazságosság és a közjó érdekében.
Délelőtt a yaoundéi stadionban az ünnepélyes szentmise végén a Szentatya átnyújtotta az afrikai püspöki konferenciák elnökeinek a földrésszel foglalkozó, októberben megrendezendő szinódus munkadokumentumát. Ennek témája: Az egyház Afrikában a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke szolgálatában. A szöveg tükrözi a helyi egyház nagy életerejét és azokat a kihívásokat, amelyekkel a földrésznek szembe kell néznie. A stadiont megtöltő hívekhez intézett homíliájában kijelentette: korunkban sokan gátlástalanul a materializmus zsarnokságát kívánják rákényszeríteni másokra, mit sem törődve a legkiszolgáltatottabbakkal. Kamerun és általában véve Afrika nagy veszélynek teszi ki magát, ha nem ismeri el az élet igazi Szerzőjét – mondta a pápa. Felsorolta a földrészt érő kihívásokat, mint a hagyományos értékek széttöredezése, a nemzedékek közötti kapcsolatok meggyengülése, a gyors urbanizáció, a kényszerű elvándorlás. Arra van szükség, hogy ismét Isten ajándékaként fogadják el az életet. Jézus Krisztussal Afrika a remény kontinensévé válhat.
XVI. Benedek 19-én délután a fogyatékkal élők Paul Emile Léger (1904-1991) bíborosról elnevezett rehabilitációs központjába látogatott. A központot a kanadai bíboros, Montreal egykori érseke alapította, aki a II. vatikáni zsinat egyik nagy alakja volt. 1968-ban vonult vissza Afrikába, hogy misszionárius tevékenységet folytasson. A nevét viselő intézményben a pápa találkozott a beteg és fogyatékkal élő gyermekekkel, a kosárlabdapályán pedig az ország különböző kórházaiból érkező kétszáz beteg várta. Rámutatott, hogy a katolikus egyház mennyire elkötelezett Kamerunban az AIDS, a malária és a tüdőbaj elleni küzdelemben. Arra biztatta az intézmény dolgozóit, hogy nagy elszántsággal folytassák ezt a sürgető feladatot. Az imával teli jelenlét, a gyengédség és a vigasz jele: egy kedves tekintet, egy mosoly gyakran többet ér a szavaknál. Minden szenvedő afrikai és más személy Krisztust segíti keresztje hordozásában, és vele megy felfelé a Golgotára azért, hogy egy napon feltámadjon vele. XVI. Benedek pápa este az apostoli nunciatúra épületében találkozott az Afrikával foglalkozó püspöki szinódus különleges tanácsának tizenkét tagjával. Az esemény mintegy nyitánya volt az október 4-e és 25-e között megrendezendő összejövetelnek. Március 20-án reggel a yaoundéi apostoli nunciatúra elhagyása előtt a Szentatya találkozott a pigmeus törzs tizenöt képviselőjével, akik hagyományos öltözetükben táncot jártak a pápa előtt. Ezt követően megajándékozták a Szentatyát egy teknősbékával, egy gyékénnyel és egy kosárral. A pigmeusok Kamerunban az egyenlítői esőerdőkben élnek a különböző földművelő bantu népcsoportokkal együtt.
A Szentatya március 20-án délelőtt elbúcsúzott Kameruntól, és Angola fővárosába, Luandába repült. Angola rendkívül gazdag természeti és ásványkincsekben: mindenekelőtt a kőolajnak és a gyémántnak köszönhetően. Tartsák tiszteletben a szegények, nincstelenek jogait is – figyelmeztetett a pápa. „Azért jöttem Angolába, hogy fölkeressem az Egyenlítő alatti Afrikában élő egyik legrégibb keresztény közösséget; megerősítsem a hitben, imádkozzam a béke, az igazságosság és a testvériség ajándékáért. Isten áldja meg Angolát!” 20-án délután XVI. Benedek pápa udvariassági látogatást tett az angolai államfőnél, José Eduardo Dos Santosnál. Huszonhét évi polgárháború pusztítása után a béke kezdi meghozni a stabilitás és a szabadság gyümölcseit az országban. Angola tudja, hogy Afrika számára elérkezett a remény ideje. A földrész lakói azt kérik a közigazgatási felelősöktől és a multinacionális cégek vezetőitől, hogy valóban emberi módon álljanak közösségeik mellé – hangsúlyozta a Szentatya. Az afrikai nemzetek ne legyenek pusztán a mások által kidolgozott tervek címzettjei, hanem az afrikaiak saját maguk legyenek fejlődésük elsődleges előmozdítói – mondta a pápa. A nemzetközi közösség pedig összehangolt erőfeszítésekkel nézzen szembe a klímaváltozás kérdésével, továbbá maradéktalanul és igazságosan valósítsák meg a Doha-forduló elkötelezettségeit, a fejlett országoknak azt a sokszor elhangzott ígéretét, hogy bruttó hazai össztermékük (GDP) 0,7 százalékát hivatalos fejlesztési segélyekre fordítják.
XVI. Benedek pápa 20-án este találkozott a luandai apostoli nunciatúrán az angolai és São Tomé-i püspökökkel. Beszédében döntőnek nevezte a kultúra területét a hit jövője és az ország élete szempontjából egyaránt. Az egyház neves oktatási intézményeivel tűnik ki. Az elterjedt relativizmussal szemben az egyház Isten Fiát kínálja fel. Ő a valódi humanizmus mércéje. Az érett hitű keresztény nem az, aki a divatos és új irányzatokat követi, hanem akinek életét mélyen áthatja a Krisztussal való barátság. Fontos, hogy a katolikusok hangja jelen legyen a közéletben, a médián keresztül is. A házasság intézménye és a család egyaránt fontos az egyház és a társadalom számára is. Megfelelő gazdasági és jogi intézkedésekkel kell támogatni a felnövekvő nemzedékeket.
XVI. Benedek pápa március 21-én délelőtt szentmisét mutatott be a város védőszentjéről, Szent Pálról nevezett templomban. 1982 óta a templomot a szalézi szerzetesek vezetik. A szentmisén jelen voltak Angola és São Tomé püspökei, papjai, a szerzetesek, a katekéták, az egyházi mozgalmak vezetői. A Szentatya megállapította, hogy Szent Pál személyesen megtapasztalta az irgalmasságban gazdag Istent. Szent Pál nyomán a Szentatya arra buzdította a híveket, hogy minél jobban ismerjék meg a feltámadt Urat. Jézusban az élet új dimenziója valósult meg, amelyből új világ születik. „Járuljunk hozzá, hogy az emberi nyomor találkozhassék az isteni irgalmassággal.” A pápa homíliájában felidézte még, hogy az ország területén 1506-ban jött létre az első, Szahara alatti keresztény birodalom. A mai hívek feladata, hogy Isten hősies és szent hírnökei nyomában Krisztust kínálják fel honfitársaiknak. Ma még sokan félnek a szellemektől, úgy érzik, hogy gonosz erők fenyegetik őket. Eltévelyedésükben odáig mennek, hogy varázslónak tekintenek utcagyerekeket vagy idős személyeket. A keresztények kötelessége, hogy mindenkinek bemutassák Krisztust, és megadják annak lehetőségét, hogy ezáltal testvéreik is megtalálhassák a valódi élet örömét. Első afrikai látogatásának ötödik napján, március 21-én XVI. Benedek találkozott az angolai fiatalokkal.
„Kelj föl, Afrika, és vesd le magadról a múlt és a jelen terheit” – mondotta a pápa a Luandában, március 22-én délelőtt, Afrika déli részének főpásztoraival közösen bemutatott szentmisében, melyen mintegy egymillió ember vett részt. A trópusi hőség ellenére a hatalmas hívősereg az afrikai liturgikus szokások jegyében énekekkel, táncokkal, életerős karlengetéssel és testmozdulatokkal kísérte a szentmise különböző fázisait. A pápai szentmise helyszíne a végtelen óceánra nézett.
Homíliájában a Szentatya utalt a közelmúlt szenvedéseire: az ország népe évtizedeken keresztül megtapasztalta a polgárháború rombolását, családok és egész közösségek széthullását. A háborúk valóban elpusztítanak minden értéket, az emberi fáradozás minden eredményét, sőt még a reményt is, amely értelmet ad emberi életünknek. Mindez sajnos érvényes szinte az egész földrészre, a különböző helyeken történt, vagy még ma is dúló polgárháborúkra, a gyűlölet és a bosszúállás pokoli örvényére. „Azért jöttem Afrikába – mondta -, hogy a megbocsátás, a remény és a krisztusi új élet üzenetét közvetítsem nektek.” XVI. Benedek 22-én délután Luanda egyik sűrűn lakott, külvárosi negyedében fölkereste a Szent Antal-plébániát. Itt találkozott azoknak a katolikus társulatoknak a tagjaival, melyek a nők felemelkedéséért küzdenek. Sok nő a mai napig hátrányos helyzetbe kényszerül a férfiak érzéketlen és felelőtlen viselkedése miatt – mondotta. El kell ismerni, meg kell erősíteni és védelmezni kell a nők egyenlő méltóságát. A közéletben is ugyanolyan joggal foglalhatják el helyüket, mint a férfiak. Ugyanakkor arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a nők szerepe a családban pótolhatatlan. A Szentatya március 23-án délelőtt búcsúzott Angolától, befejezve afrikai apostoli látogatását. Búcsúszavaiban Benedek pápa a luandai repülőtéren a világ javainak igazságos elosztására emlékeztetett.
