Bosszantó hibák

 

Nézzük például az idegen szavakat: Le kellene szoktatni az újságírókat és az elemzőket a „legoptimálisabb” szó lépten-nyomon való használatáról! Tudom, hogy ma már kevesen vannak, akik tanultak valaha latint (én a Patronában még igen), de az idegen szavak szótárát minden közszereplő és főleg írástudó forgathatná, és akkor a nomen est oment sem úgy fordítanák még egyébként igen művelt személyiségek is, hogy a név kötelez. És akkor végre megszabadítanák a fülünket az „elszeparálódik” elviselésétől is. A vezető újságírók az uszkve és a cirka jelentésének is utánajárhatnának.

Persze az anyanyelvvel is vannak problémák. Hogy csak kettőt említsek: sokan nem értik-érzik a bonyolít és a lebonyolít közötti különbséget, és nemegyszer nem is ismerik a válság és a váltság eltérő jelentését!

Fájó műveletlenség egy-egy műsorvezető részéről Donányit hallani Dohnányi helyett, vagy az, ha egy műsoron belül kétszer nevezik Klagenfurtot németországi városnak.

A legfeltűnőbb talán az, ha az ordító hiba filmekben (lektorálva?, szerkesztve?) hangzik el. A legnagyobb élő költőnkről készült portréfilmben, az alul futó angol nyelvű szövegben például kétszer láttam leírva, hogy Klébersberg (tehát két hibával!).

Molnár Judit

ny. egyetemi docens

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.