Az eucharisztikus kongresszus missziós keresztje Veszprémben

Márfi Gyula érsek homíliájában Boldog Gizella és a kereszt kapcsolatáról beszélt. Hangsúlyozta, Gizella is vállalta életében a kereszthordozást. Ő, aki valószínűleg maga is rendszeresen imádkozta a fohászt: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”, eljött Passauból Magyarországra. Szent Wolfgang és Szent Adalbert püspökök rábeszélésére vállalta a misszionáriusi szerepet, s István király társa lett a magyarok megtérítésében. Ez hatalmas feladatot jelentett. Fájdalmas kereszt volt számára gyermekei halála is. A hagyomány szerint Imre hercegen kívül még több fia is volt, akiket kicsi gyermekkorukban veszített el.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus országjáró missziós keresztjéről szólva az érsek hangsúlyozta: a szentmise egyrészt szent lakoma, másrészt áldozat, amelyben jelenvalóvá tesszük Krisztus keresztáldozatát. Amikor az utolsó vacsorán Jézus azt mondta, „ez az én vérem, a szövetség vére, amelyet sokakért kiontok”, „ez az én testem, mely értetek adatik”, már akkor feláldozta magát, hogy kiengesztelje a Mennyei Atyát bűneinkért, s hogy magasztalja őt, hálát adjon neki. Ezt fejezi ki maga az Eucharisztia szó, amelynek jelentése: hálaadás.
Jézus keresztáldozata „jogutódja” az ószövetségi áldozatoknak, melyek újra és újra megpecsételték a kiválasztott nép Jahvéval kötött szövetségét. Amikor az Ószövetség helyébe lépett az új és örök szövetség, azt már nem állatok vérével pecsételték meg, hanem magának Jézus Krisztusnak a vérével. A szentmise ennek a keresztáldozatnak, az egyetlen áldozatnak a jelenvalóvá, jelen idejűvé tétele – semmiképpen sem megismétlése. Jézus halála érintkezett az örökkévalósággal, az időfelettiséggel. Ezért lehetséges, hogy az időnek minden pillanatában jelen van. Az Oltáriszentségben tehát ott van Krisztus keresztje. Ezért amikor szentáldozáshoz járulunk, közösséget vállalunk a keresztre feszített Megváltóval – mondta a főpásztor.
Márfi Gyula végezetül arra kérte a jelenlévőket, gondolkozzanak el azon, mi a kereszt szerepe a saját életükben. Rámutatott: a kereszthordozás által vezeklünk bűneinkért. A szenvedéssel eleget teszünk az igazságosság követelményeinek, kereszthordozásunkkal tehát előrehaladhatunk az életszentség útján.
A missziós keresztet mindennap más és más helyi egyházközség köszöntötte a veszprémi bazilikában. Május 8-án, kedden a Regina Mundi-plébánia közössége zarándokolt a feszülethez. Stadler László Dezső plébános énekes, imádságos szentórát tartott, majd szentmisét mutatott be. Szentbeszédében felhívta a figyelmet a missziós kereszt jelentőségére, és arra, mi mindent hordoz az eucharisztikus kongresszust szimbolizáló kereszt.
Szerdán a Szent László-plébánia közössége imádkozott a keresztnél Medveczky Miklós plébános vezetésével. Csütörtökön a Magyarok Nagyasszonya-, pénteken pedig az Árpád-házi Szent Margit-plébánia közössége köszöntötte a keresztet. Az imádsághoz bárki csatlakozhatott.
A missziós keresztet május 12-én, a főegyházmegyei zarándoklat alkalmával búcsúztatták el Veszprémben, majd Balatonalmádiba vitték, ahol május 17-ig kereshették fel a hívek.
A szenteket, akiknek ereklyéit a missziós kereszten elhelyezték, molinókiállítás mutatta be.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .