Bubics 1841-től a Pázmáneum növendéke volt, majd 1844-ben Győrött szentelték pappá. Mielőtt az Esterházy Képtár őrének tisztjét betöltötte volna, nevelőként alkalmazta őt a hercegi család. Neveltjeivel bejárta Angliát, Németországot, Olaszországot, és közben megismerkedett a különböző képzőművészeti gyűjtemények anyagával. A családdal való kapcsolatának köszönhetően sokkal később (országgyűlési képviselőként) az Esterházy-javak zárgondnokságát is ellátta. Közben egyházi pályája is meredeken ívelt fel: szentszéki ülnök, monostori apát, prépost, szemináriumi rektor, majd püspök lett. Az esztergomi Keresztény Múzeumban található festmény szorosan kötődik a hét ünnepéhez, a Magyarok Nagyasszonyához. Bubics az 1883-as vásznán virágfüzéres keretben festette meg a Szent Szüzet. Mária baljában a kormánypálcát, jobbjában a Kisdedet tartja, lábát a holdsarlóra helyezi. A festményt egyharmad-kétharmad arányban foglalja el a földi és a mennyei világ. Míg az előbbin alul tájképi környezetet láthatunk tóval, hegyekkel, addig az utóbbi aranyszínű felhők előtt mutatja kettejüket. A kép címe – Patrona Hungariae – Szent István király országfelajánlására és Szűz Mária „közjogi” szerepére utal. Az ünnep történetileg kezdetben a fölajánlás napjához, augusztus 15-éhez kapcsolódott, innét került 1896-ban október másodikára, majd 1914-ben nyolcadikára. A festmény ikonográfiailag ismerős lehet Olvasóink számára, ugyanis pár évvel ezelőtt már szó esett a flamand nemzetiségű Jan Philipp van Thielen (1618-1667) két, Esztergomban őrzött alkotásáról: az egyiken az Angyali üdvözletet, a másikon a Szeplőtelen Máriát láthatjuk – ám mindkettőt sűrű virágfüzérrel körülövezve.
