Az életre veszélyes mérgek

2. A tett teljesebb jelentését a szubjektív szándék, a tudatosság adja meg, amely az objektív tettet súlyosbíthatja vagy enyhítheti. Más a hazugság egy fejlődő kisgyerek, és más egy bíró esetében. Más a figyelmetlenségből megtörténő munkahelyi baleset, és más a szándékos gyilkosság. Más a fáradtságból hanyagul elmondott ima, és más a tudatos káromkodás. A szándék adja meg a tett keretét, perspektíváját, célját. Enél kül a bűn súlyossága nem állapítható meg igaz módon.

 

3. A bűn alaposabb mérlegeléséhez figyelembe kell venni a tett körülményeit és következményeit. Más a háborús helyzetben elkövetett lopás, és más az uzsora. Ugyanaz a becstelenség más súllyal esik latba, ha egy átlagember követi el, és más, ha egy pap vagy politikus, hiszen az ő tettüknek további következményei lesznek.


Egy bűn súlyosságának meg – állapításakor mindhárom említett tényezőt figyelembe kell venni. Ha csupán a bűn objektív tartalmát vizsgálnánk, akkor az erkölcs merev joggá válna, amelyben mit sem számít a szándék. Egy ilyen „objektivista morál” feladná a tettek árnyalásának, emberi értelmezésének lehetőségét. Ha csupán a szándék számítana, akkor akár népirtást is lehetne elkövetni jó szándékkal. Ez szubjektivizmus lenne. Elegendő volna a „jót akartam” hivatkozás, és nem kellene a jót jól is akarni. Ha pedig a tett következménye lenne az egyetlen mérvadó, akkor haszonelvűek lennénk: a cél szentesítené az eszközt. Nem is tudnánk előre, mi mennyire erkölcsös: csupán a számadáskor derülne ki, helyes volt-e, megérte-e így vagy úgy cselekedni… Az egyház bölcsen járt el, amikor kidolgozta e három szempontot: ez megóv a végtelen szőrszálhasogatástól, az aggályos bűnmoráltól, s lehetővé tesz egy előzetes tájékozódást is. Alapvetően tehát azt mondhatjuk: ha egy tett tartalma súlyos, ha elkövetésének szándéka tudatosan rosszra irányul és gonosz, s ha a körülmények és a következmények várhatóan súlyosak, akkor súlyos bűnről van szó. Előfordulhat persze olyan eset is, amikor a három tényező közül csupán az egyik súlyos: lehet véletlenül elgázolni egy embert. A következmény súlyos, akár halálos is lehet, de a tett talán mégsem bűn, hiszen semmilyen szándékosság nem volt benne. Vagy lehet gyűlölködő pillantást vetni a másikra. Bár a szándék ebben az esetben nyilvánvalóan igen gonosz, a tett mégsem számít súlyosnak, hiszen a következmény jelentéktelen.

 

A bűnöket mérlegelnünk kell. Persze nem csak utólag, a gyógyuláskor, a jóvátételkor, a gyónáskor. Inkább előre szeretnénk okosak lenni, s eleve elkerülni az olyan bűnöket, amelyek súlyosan ártanak a szeretetnek, amelyek alapvetően mérgezik az életünket. Vannak vétségek, bűnök, gyöngeségek, melyek ellen küzdünk, de amelyeket azért valamennyire megtűrünk az életünkben. Akadnak azonban olyan súlyos következményekkel járó tettek, gonoszságok, melyeket mindenképpen kerülni akarunk. Bizonyos bűnöket soha, semmilyen körülmények között nem akarunk beengedni az életünkbe.