A bővülő biológiai, orvosi és genetikai ismeretek új vizsgálatokat és beavatkozásokat tesznek lehetővé, de ugyanakkor komoly kihívást jelentenek társadalmunk és benne egyházunk számára.” Az élet kultúrájáért című körlevelet elsősorban a hívőknek szánták, de az egészségügyben dolgozóknak is szerettek volna eligazítást nyújtani. Sőt, azoknak a nem hívőknek is, akik ezen a sajátos területen érdeklődnek egyházunk hiteles tanítása iránt.
A rendszerváltozás óta püspökeinknek ez volt a harmadik olyan lelkipásztori megnyilatkozása, amely egy-egy konkrét probléma kapcsán a társadalom egészét szólította meg. 1996-ban jelent meg az Igazságosabb és testvériesebb világért, 1999-ben a Boldogabb családokért körlevél. A 2003-as bioetikai körlevél egyik erénye éppen az, hogy mind a természettudomány, mind a hit oldaláról a leghitelesebb forrásokhoz sikerült eljutni. Elkészítésében jeles hívő tudósok is részt vettek, többek között Hámori József és Kopp Mária professzorok, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, akiknek személyes életében a hit és a tudomány összhangban van.
A bioetika témájában ma legtöbben újságcikkekből tájékozódnak. Ezekben pedig a legritkább esetben fogalmazódnak meg a hívő ember számára eligazítást adó, keresztény szemléletű megnyilatkozások. „Szükség van olyan dokumentumokra, amelyek a tudomány szintjén a leghitelesebb ismeretekre alapoznak, miközben a katolikus egyház erkölcsi tanítását a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik” – nyilatkozta a bioetikai körlevél közzétételének ötödik évfordulóján Veres András szombathelyi püspök, akinek tudományos szakterülete az erkölcsteológia. Az első részben a körlevél az élet kezdetével és végével foglalkozó kérdéseket tekinti át, majd olyan, a ma emberét érintő területeket vesz górcső alá, mint a géntechnológiák, a klónozás vagy a természet átalakítására, az egészség megőrzésére irányuló erőfeszítések erkölcsi megítélése.
A körlevél középiskolai szintű biológiai ismeretekkel rendelkező emberek számára íródott, számolva azzal, hogy tudományos szintre csak kevesen jutnak el. A dokumentumot átolvasva az érdeklődők nemcsak megismerhetik egyházunk tanítását, hanem indokokkal alá is tudják azt támasztani. Az elmúlt öt évben a lelkipásztoroknak és világi kisegítőknek országszerte módjukban állt a körlevelet ifjúsági vagy felnőtt hittanosokkal, családcsoportokkal átbeszélgetni. Baráti társaságokban is bizonyára gyakran téma volt egy-egy bioetikai kérdés. Az évforduló alkalmul szolgálhat mindnyájunknak, hogy rádöbbenjünk, mennyire időszerű volt püspökeink körlevele, és amennyiben még nem tettük meg, igyekezzünk megismerni a benne foglaltakat.
Részlet a körlevélből:
„A születő és az életből távozó ember kihívást jelent a társadalom számára, amelyre teljes, adekvát választ kell adnia. Ez a válaszadás számol az Istennel és az emberekkel való kapcsolataiban meghatározott ember lelki igényeivel is. Ennek a nem redukcionista emberszemléletnek a jogalkotásban is tükröződnie kell. A nevelés és a szemléletformálás kiemelkedő feladat, hogy ne csak pillanatnyi, közgazdaságilag is kifejezhető értékek kerüljenek az emberi élet védelmével kapcsolatos megfontolások középpontjába.”
