A „szegény ember drágagyöngye”

– Sok könyvet kérnek kölcsön tőlem a fiatalok, többet elfelejtenek visszaadni, de nem bánom, mert legalább tudom, hogy értékesek olvasmányaik. Viszont van egy könyvem, ami után soha nem nyúlnak, és senki nem kéri kölcsön: ez a Biblia – mondta elmélkedésében Márkus Zoltán szalézi szerzetes. – Azt mondják, megnőtt a bibliaeladások száma, a nagy kereslet miatt egyes kiadványok átmenetileg nem is kaphatók. Sokat eladnak belőlük, majdnem minden otthonban van egy, ez tény, de vajon hol vannak és mi a sorsuk ezeknek a bibliáknak? A nagyböjtre hangoló diaképes bemutató után, a csoportbeszélgetések alkalmával a fiatalok gyakorlati tanácsokat is kaptak a Szentírás olvasásához.

A szélsőséges időjárás a keresztutat bekényszeríttette a zarándokházba, de ebben a környezetben a börtönben íródott keresztúti elmélkedések még nagyobb hangsúlyt kaptak: Krisztus szenvedésein kívül arra is rádöbbentették a fiatalokat, hogy az épület egy ideig ifjúsági börtönként szolgált. A bibliai idézetekre épülő szentségimádásba Kovács Katalin szalézi nővér minden résztvevőt bevont, és az ezt követő, éjszakába nyúló gyóntatások és lelki beszélgetések sorából senki sem maradt ki. Az imádságot csaknem lehetetlen elválasztani a Szentírástól. A fiatalok egy kis ízelítőt kaptak a szerzetesi életből is azzal, hogy megismerkedtek a reggeli zsolozsmával, együtt imádkoztak a szalézi szerzetesekkel és szerzetes-növendékekkel, és a napot szalézi szokás szerint rövid „Jó éjszakát” gondolatokkal zárták. A szentmiséken Hartai Gábor szalézi atya elmélkedéseit hallgatták meg a napi evangéliumról, a zenei szolgálatot pedig a résztvevőkből összeállt nyolctagú zenekar látta el Fülöp Tibor szerzetesnövendék irányításával.
A szaléziak jól ismerik a serdülőket, és nincsenek illúzióik: nem hiszik, hogy hazatérve ezek a gyerekek varázsütésre öntudatos, rendszeres bibliaolvasók lesznek, de az biztos, hogy ezen a három napon odafigyeltek a Szentírásra, ráébredtek a jelentőségére és értékére, megtanulták becsülni, felismerték szerepét az életükben, és ha eddig még nem tették, ezek után remélhetőleg otthon is kinyitják majd a könyvek könyvét.