A mostani válságban megmutatkozott a piaci mechanizmusok törékenysége. A „csak a piac” és a „csak az állam” végletek között létezik-e a világgazdaságban harmadik út?- kérdezte a francia újságíró. – A probléma most új formában jelentkezik – válaszolta Sanchez Sorondo. – Az a kérdés: a globalizáció hogyan érinti a közjót nemzetközi téren? A legerősebb állam, az Egyesült Államok tehetetlensége uralkodik felette. A globalizáció szétrobbantotta az időt és teret. Most ennek játéka a nemzetközi kormányzás, jobban mint valaha.
A válság arra utal, hogy számításba kell venni a politikát és az etikát is. A kapitalizmus a legalkalmasabb rendszer a javak termelésére. De nagy egyenlőtlenségeket és jelentős igazságtalanságokat hoz létre. Márpedig az állam szerepe az igazságosság védelme. A globalizált világban manapság hiányzik az a nemzetek, államok fölötti fórum, amely betölthetné ezt a szerepet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem alkalmas erre, mert határozatai az országok kis csoportjának, sőt, csak egy országnak érdekeit szolgálják.
Az egyház sosem szűnt meg figyelmeztetni a kizárólagos pénzügyi szemlélet veszélyeire. Az egyház szociális tanítása több pápai dokumentumban is megfogalmazódott. II. János Pál pápa a munkáról szóló enciklikájában a gazdasági globalizáción kívül a szolidaritás globalizációjáról is beszélt. A gazdaság nem jelenti az ember célját. Az egyház nem foglalkozik a piac és a bankok technikai mechanizmusainak kérdéseivel. De a szociális tanítás nagy elveit sohasem téveszti szem elől.
