Az arany, ami csakugyan fénylik

 

Amint az köztudott, alig három hónappal a londoni olimpiai játékok előtt az arizonai Flagstaffban este szállodájának fürdőszobájában eszméletlenül találtak rá Alexander Dale Oenre, a világbajnok norvég úszóra. Megpróbálták újraéleszteni, ám egy órával később hivatalosan is bejelentették, hogy elhunyt, halálát szívmegállás okozta. Jens Stoltenberg, Norvégia miniszterelnöke így fogalmazott: „Egy kis ország elvesztett egy nagy sportolót.” A 2011-es sanghaji világbajnokságon száz méter mellen aranyérmes Dale Oen a nyári játékok egyik nagy esélyesének számított, tragikus halála megrázta a világot.

A norvég és a magyar fiú között barátság alakult ki, bizonyítva azt a tényt, amely szerint a sokszor kőkemény versenysport világában is van helye, ideje és módja a nemes érzelmeknek. Gyurta gesztusa valóban szívből jött. Már Londonban felajánlotta, hogy aranyérme másolatát átadja a versenytárs családjának, ám az érem pontos másolatára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem adott engedélyt. Így készítette el Mihály Anna képzőművész azt az alkotást, amelynek egyik oldalán a londoni Tower, a másikon pedig Alexander arcképe látható.


 

Gyurta Dániel egy másik gesztussal is tisztelgett az úszótárs és barát családja, illetve a norvég nemzet előtt. Beszédét nem angolul, hanem norvégül olvasta fel. Így méltatta benne Dale Oent: „Alexander nagyszerű ember volt. Biztos vagyok benne, hogy aranyérmet nyert volna az olimpián, így ez az érem azt az eredményt jelképezi, amelyet nem érhetett el tragikus halála miatt.”

A jótékonysági eseményen nagyszámú nézőközönség gyűlt össze, legalább négyezer ember állva, meghatottan, percekig tartó tapssal köszönte meg a magyar úszó gesztusát. A másnap megjelenő norvég lapok címoldalán szerepelt a szombati esemény. A legtöbb újság azzal a fotóval illusztrálta a cikket, amelyen Gyurta a londoni olimpia kétszáz méteres mellúszás aranyérmeseként a dobogó tetején áll, és az égre mutat. Egyes norvég lapok azt a következtetést vonták le, hogy a magyar olimpikon Alexanderre mutatott. Gyurta magyar újságíróknak nem árulta el győzelme után, miért mutatott az égre, azt kérte, hadd maradjon az ő titka.

A Magyar Olimpiai Bizottság tájékoztatása szerint a Nemzetközi Fair Play Bizottság budapesti ülésén Gyurta Dánielt utánpótlás kategóriában felterjesztették Fair Play-díjra, amelyet áprilisban, Párizsban, az UNESCO székházában, a Nemzetközi Fair Play Díj ötvenedik átadásán vehet majd át. ANemzeti Sportnak adott interjújában a fiatal bajnok ezt fűzte hozzá a felterjesztés híréhez: „Nem ezért ajánlottam fel az érmet. Bárcsak ne kellett volna megtennem, bárcsak ne lenne ott a kalapban a nevem. Mert ez azt jelentené, hogy Alexander él…”

A norvég klasszist még ma is gyászolja hazája, családja és a sportvilág. De ha létezik érték egy tragédiában, a gyászban és a veszteségben, akkor Gyurta Dániel magatartása biztosan az. Nekünk, honfitársainak is jó példával szolgál. Mert ha mellúszásban aranyérmet nem is szerezhet mindenki, aranyszíve bármelyikünknek lehet.