Az arany, ami csakugyan fénylik

 

Amint az köztudott, alig három hónappal a londoni olimpiai játékok előtt az arizonai Flagstaffban este szállodájának fürdőszobájában eszméletlenül találtak rá Alexander Dale Oenre, a világbajnok norvég úszóra. Megpróbálták újraéleszteni, ám egy órával később hivatalosan is bejelentették, hogy elhunyt, halálát szívmegállás okozta. Jens Stoltenberg, Norvégia miniszterelnöke így fogalmazott: „Egy kis ország elvesztett egy nagy sportolót.” A 2011-es sanghaji világbajnokságon száz méter mellen aranyérmes Dale Oen a nyári játékok egyik nagy esélyesének számított, tragikus halála megrázta a világot.

A norvég és a magyar fiú között barátság alakult ki, bizonyítva azt a tényt, amely szerint a sokszor kőkemény versenysport világában is van helye, ideje és módja a nemes érzelmeknek. Gyurta gesztusa valóban szívből jött. Már Londonban felajánlotta, hogy aranyérme másolatát átadja a versenytárs családjának, ám az érem pontos másolatára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem adott engedélyt. Így készítette el Mihály Anna képzőművész azt az alkotást, amelynek egyik oldalán a londoni Tower, a másikon pedig Alexander arcképe látható.


 

Gyurta Dániel egy másik gesztussal is tisztelgett az úszótárs és barát családja, illetve a norvég nemzet előtt. Beszédét nem angolul, hanem norvégül olvasta fel. Így méltatta benne Dale Oent: „Alexander nagyszerű ember volt. Biztos vagyok benne, hogy aranyérmet nyert volna az olimpián, így ez az érem azt az eredményt jelképezi, amelyet nem érhetett el tragikus halála miatt.”

A jótékonysági eseményen nagyszámú nézőközönség gyűlt össze, legalább négyezer ember állva, meghatottan, percekig tartó tapssal köszönte meg a magyar úszó gesztusát. A másnap megjelenő norvég lapok címoldalán szerepelt a szombati esemény. A legtöbb újság azzal a fotóval illusztrálta a cikket, amelyen Gyurta a londoni olimpia kétszáz méteres mellúszás aranyérmeseként a dobogó tetején áll, és az égre mutat. Egyes norvég lapok azt a következtetést vonták le, hogy a magyar olimpikon Alexanderre mutatott. Gyurta magyar újságíróknak nem árulta el győzelme után, miért mutatott az égre, azt kérte, hadd maradjon az ő titka.

A Magyar Olimpiai Bizottság tájékoztatása szerint a Nemzetközi Fair Play Bizottság budapesti ülésén Gyurta Dánielt utánpótlás kategóriában felterjesztették Fair Play-díjra, amelyet áprilisban, Párizsban, az UNESCO székházában, a Nemzetközi Fair Play Díj ötvenedik átadásán vehet majd át. ANemzeti Sportnak adott interjújában a fiatal bajnok ezt fűzte hozzá a felterjesztés híréhez: „Nem ezért ajánlottam fel az érmet. Bárcsak ne kellett volna megtennem, bárcsak ne lenne ott a kalapban a nevem. Mert ez azt jelentené, hogy Alexander él…”

A norvég klasszist még ma is gyászolja hazája, családja és a sportvilág. De ha létezik érték egy tragédiában, a gyászban és a veszteségben, akkor Gyurta Dániel magatartása biztosan az. Nekünk, honfitársainak is jó példával szolgál. Mert ha mellúszásban aranyérmet nem is szerezhet mindenki, aranyszíve bármelyikünknek lehet.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .