Vizi Balázs

Több mint százezer ember vett részt október 27-én a „székelyek nagy menetelésén”, s az esemény ismét ráirányította a figyelmet a székely autonómiatörekvésekre. A mai Romániában rendszerint a túlnyomóan magyar többségű Kovászna és Hargita megyéket nevezik székely megyéknek, de történelmileg a mai Maros megye nagy része is Székelyföldhöz tartozott. A román kormány újonnan kidolgozott közigazgatási reformterve megszüntetné a megyéket, és azokat nagyobb régiókban vonná össze, amelyekben a magyarok már biztosan nem lennének többségben. A tervezett változás azért is érinti különösen érzékenyen a magyarokat, mert ma bizonyos mértékig megyei szinten is saját képviselőik dönthetnek a helyi ügyekben (megyei önkormányzati feladatok, kulturális intézmények és a többi). A jelenlegi megyei közigazgatási rendszer – legalábbis a két magyar többségű megyében – elméletben a területi autonómia alapja is lehetne. Ha azonban az átalakítás végbemenne, valószínűleg végleg elveszne az autonómia elvi lehetősége is. Ez késztette arra az erdélyi magyar politikusokat, hogy jelentős tiltakozást szervezzenek.