Vatikáni Rádió

Moamer Kadhafi olaszországi kijelentéséről

Nagy visszhangot keltettek az észak–afrikai Líbia vezetőjének augusztus 29–én, a római Líbiai Akadémián mondott szavai, miszerint az iszlámnak egész Európa vallásává kellene válnia. Ehhez az első lépést Törökországnak az Európai Unióhoz csatlakozása jelenthetné – fogalmazott Kadhafi, aki az olasz–líbiai egyezmény második évfordulójának megünneplésére érkezett Rómába. Domenico Mogavero szicíliai püspök, az olasz püspöki konferencia jogi tanácsának elnöke provokációnak nevezte a líbiai elnök kijelentését. „De hordozzon az pozitív üzenetet az európaiak számára. Végre hagyjunk fel azzal a szemlélettel, amely a vallást önazonosságunk másodlagos szempontjának tekinti, és azzal a kísérlettel, hogy a vallást a privátszférába szorítsuk, mintha akadályozná az egyének fejlődését” – fejtette ki a főpásztor.

Böjt- és ima­nap Szí­ria és a vi­lág bé­ké­jé­ért

Fe­renc pá­pa böjt- és ima­na­pot hir­de­tett Szí­ria és a vi­lág bé­ké­jé­ért szep­tem­ber 7-ére. „Meg­hí­vom a nem ka­to­li­kus ke­resz­tény test­vé­re­ket, más val­lá­sok kö­ve­tő­it és min­den jó­aka­ra­tú em­bert, hogy az ál­ta­luk leg­meg­fe­le­lőbb­nek ítélt mó­don csat­la­koz­za­nak eh­hez a kez­de­mé­nye­zés­hez” – fo­gal­ma­zott múlt vasárnapi fel­hí­vá­sá­ban a szent­atya.

„Ma, ked­ves test­vé­rek, sze­ret­ném tol­má­csol­ni azt a ki­ál­tást, amely nö­vek­vő ag­go­da­lom­mal tör fel a föld min­den ré­szé­ről, min­den nép, min­den em­ber, az egyet­len nagy csa­lád, az em­be­ri­ség szí­vé­ből: ez a bé­ke ki­ál­tá­sa! A ki­ál­tás, amely hir­de­ti: bé­kés vi­lá­got aka­runk, a bé­ke em­be­rei kí­vá­nunk len­ni, azt akar­juk, hogy tár­sa­dal­munk­ban, ame­lyet meg­osz­tott­sá­gok és konf­lik­tu­sok té­páz­nak, le­gyen vég­re bé­ke; so­ha töb­bé há­bo­rút! So­ha töb­bé há­bo­rút! A bé­ke vég­te­le­nül ér­té­kes aján­dék, ame­lyet elő kell moz­dí­ta­ni és ol­tal­maz­ni kell – mond­ta Fe­renc pá­pa, majd így foly­tat­ta: – Rend­kí­vül nagy szen­ve­dés­sel és ag­go­da­lom­mal élem meg azt a sok konf­lik­tust, amely vi­lág­szer­te je­len van, de ezek­ben a na­pok­ban mé­lyen meg­seb­zik szí­ve­met a szí­ri­ai tör­té­né­sek, és ag­gó­dom a ki­lá­tás­ban lé­vő drá­mai fej­le­mé­nye­kért.

Fe­renc pá­pa kül­döt­te, Angelo Amato bí­bo­ros, a Szenttéavatási Kong­re­gá­ció pre­fek­tu­sa au­gusz­tus 31-én a bol­do­gok so­rá­ba ik­tat­ta Vladimir Ghika ro­mán vér­ta­nút, az el­ső két­rí­tu­sú ro­má­ni­ai ka­to­li­kus pa­pot. A szer­tar­tást a bu­ka­res­ti Romexpo ki­ál­lí­tá­si csar­nok­ban tar­tot­ták meg, több ezer hí­vő je­len­lét­ében. Az ün­nep­sé­gen részt vet­tek az or­to­dox egy­ház és az ál­lam kép­vi­se­lői is. Az új bol­dog li­tur­gi­kus em­lék­nap­ja má­jus 16-án lesz.

Szíria

A vi­lág döb­ben­ten né­zi a Szí­ri­á­ból ér­ke­ző kép­so­ro­kat, ame­lyek sze­rint egy tá­ma­dás so­rán ezer­két­száz em­ber, kö­zöt­tük sok gyer­mek és nő éle­tét ol­tot­ták ki, fel­te­he­tő­leg ve­gyi fegy­ve­rek­kel. Az el­len­zé­ki erők azt ál­lít­ják, hogy a Gúta tér­sé­gé­ben vég­re­haj­tott had­mű­ve­let­ért Bassár el-Aszad el­nök a fe­le­lős. A szí­ri­ai ha­tó­sá­gok cá­fol­ják, hogy ve­gyi fegy­ve­re­ket ve­tet­tek vol­na be, és a nem­zet­kö­zi mé­di­át ha­mis hí­rek ter­jesz­té­sé­vel vá­dol­ják, mond­ván, az így akar­ja tá­mo­gat­ni az el­len­zé­ket.

Palermói pápalátogatás

A szentatya október 3-án, vasárnap a családok és a fiatalok regionális találkozója alkalmából lelkipásztori látogatásra utazik a szicíliai Palermóba, a köznyelv szerint a maffia és a szentek városába. A hétszázezer lakosú tartományi székhely köztiszteletben álló papját, Giuseppe Puglisit, aki a brancacciói gyermekek áldozatos lelkipásztora volt, és ezzel kihívta maga ellen a bűnszövetkezet bosszúját, 1993. szeptember 15-én, ötvenhat éves korában kegyetlenül meggyilkolták. Boldoggáavatási ügye folyamatban van. A pápa szentmisét mutat be a Foro Italicón, majd papokkal, szerzetesekkel és szeminaristákkal találkozik a székesegyházban, végül fiatalokkal a Piazza Politeamán.  (Zenit)

A pápa ajándéka Erzsébet királynőnek

XVI. Benedek pápa a Gyulafehérvárott és a Vatikáni Könyvtárban őrzött Lorschi-kódex másolatát ajándékozta II. Erzsébet királynőnek. Jakubinyi György érsek ismertette, hogyan kapcsolódik a pápa ajándéka Gyulafehérvárhoz.

Az eredeti evangéliumos könyv egy része a gyulafehérvári Batthyaneum kincse. Batthyány Ignác erdélyi püspök végrendelete szerint a világhírű könyvtárral együtt a mindenkori erdélyi püspök tulajdona, a román állam 1949 óta mégis megtagadja a visszaszolgáltatást.

Kilenc hónappal a január 12-i földrengés után a karibi szigetországban továbbra is kritikus a helyzet: a menekülteknek felállított ideiglenes sátortelepek egyre növekszenek, több mint egymillió a hajléktalanok száma, az újjáépítési munkálatok megkezdésére a közeljövőben nem lehet számítani. A drámai helyzetről Haiti apostoli nunciusa, Bernardito Auza érsek számolt be.

„Sajnos az újjáépítési munkálatok nem kezdődtek el, és azt sem lehet tudni, hogy milyen tervek szerint fognak zajlani. Az egyház számos projektet igyekszik majd megvalósítani.”

Afrika országainak nagy része idén ünnepli függetlenségük megszerzésének ötvenedik évfordulóját, továbbá a földrész híres szülöttje, Alioune Diop születésének centenáriumát. A Kultúra Pápai Tanácsa és a Népek Evangelizálása Kongregáció közös fórumot kezdeményezett, hogy egyházi, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek képviselőinek közreműködésével segítse az afrikai kontinens fejlődését szolgáló új elképzelések megszületését.