Ruzsa György

Mária-ikonok a Gellért-hegy mélyén

Szerző:

A pálosok Gellért-hegyi Sziklatemplomában több mint száz Csodálatos Istenszülő (Szűz Mária)-ikont őriznek. Talán kevesen tudják, hogy éppen három éve nyitottak itt ikonmúzeumot. Szélesebb körben az sem feltétlenül ismert, hogy a múzeum a maga nemében – vagyis a kiállított orosz fémikonok számát tekintve – nemcsak Európában, hanem az egész világon is a legnagyobb. Nem véletlen, hogy éppen a pálosok fogadták be a gyűjteményt: a rend különösen nagy figyelemmel és tisztelettel fordul a keleti kereszténység felé. Névadóját, thébai Remete Szent Pált (228 körül–341 körül) nemcsak a katolikus Egyház, hanem a keleti keresztény Egyházak is szentként tisztelik. Csontereklyéjét a templom egyik kis barlangkápolnájában őrzik.

Négy karácsonyi ikon

Szerző:

A szent esemény ábrázolásvariációi – Az evangéliumok több helyen is megemlékeznek Jézus születéséről, karácsony szent ünnepéről. Ebben az írásban csupán azokat a részeket emeljük ki, amelyek a képi ábrázolás szempontjából fontosak. Ezek igen részletesen Lukács evangéliumában találhatók meg, de Máté evangéliuma és Pszeudo-Máté evangéliuma is szolgál adalékokkal. Az ábrázolások vizsgálatakor elsősorban három nagy eseményre kell figyelnünk: a pásztoroknak való híradás jelenetére, „a pásztorok imádják a kis Jézust” történetre, valamint a háromkirályokról szóló szakaszokra.

Fémikonok az orosz irodalomban

Szerző:

A pálosok budai Sziklatemplomában április 24-étől háromszázhetven különleges fémikont csodálhatunk meg állandó kiállításon. Ezek a rézötvözetből öntött, kisméretű ikonok már a Bizánci Birodalomban is ismertek voltak, de az orosz pravoszláviához és művészethez kötődnek igazán.
Az orosz hívőt egész életén át elkísérték a fémikonok. Utazáskor, zarándokutakon gyakran házi oltárként használták őket, imádkoztak előttük. Fokozták a hívek áhítatát, segítették elmélkedéseiket. Segítségükkel elgondolkodhattak annak a szentnek az életéről, jámbor cselekedeteiről, akit az ikon ábrázolt. És nemcsak életükben voltak kísérőik, hanem a halálukban is. Gyakran koporsójukba helyeztették vagy fejfájukra szegeztették fémikonjukat.

A sokarcú bölcs püspök

Szerző:

Szent Miklós az orosz ikonokon

A szent orosz földön készült, kiemelkedő művészi színvonalú, korai, híres ábrázolása az 1294-es Szent Miklós-ikon, mely a Novgorod melletti Lipenszkij-monostor Szent Miklós-templomából származik. Jelenleg a novgorodi történelmi és építészeti múzeumban látható. Igen ritka kivételként ennél az alkotásnál az ikonfestő nevét is ismerjük: Aleksza Petrov készítette. A képen jól megfigyelhetjük Szent Miklós ábrázolásának főbb sajátosságait, melyek a későbbi orosz ikonokon is megőrződtek. Szent Miklós leglényegesebb attribútumai a bal kezében tartott evangéliumos-könyv, valamint a püspöki ornátus. Ez utóbbinak fontos része az omophorion, ez a széles, hosszú, sálszerű textília, amely a nyakat körbevéve a vállat borítja be, emlékeztetve az elveszett bárányra, amelyet Krisztus, a Jó Pásztor a vállára vett. Az omophorion utal arra is, hogy a különösen nehéz helyzetben lévőkre még inkább figyelni kell, és kötelességünk segíteni őket.