Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Olimpia utáni depresszió?

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Nagy volt a nyüzsgés, naponta hatmillió ember utazott a metrón, a sok vendég babiloni forgataga töltötte be Londont. Ám nem ez volt a legjobb az olimpia időszaka alatt, ez csak a szokásosnál is érdekesebbé, színesebbé tette a várost két és fél héten át. Azt olvasom, az olimpia igazi élményét sokak számára az jelentette, hogy barátságosak voltak az emberek, és a sport ünnepe, szépsége, közös élménye összefűzte őket. Tudtak örülni a sikereknek, még akkor is, ha nem a saját nemzetük sikere volt, és minden beszélgetés során akadt közös téma, meg lehetett vitatni az eredményeket.

Volt-e és lesz-e európai egység?

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Az európai gondolkodásban és politikában napjainkban ismét gyakori kérdéssé vált: milyen Európát akarunk? Nemcsak arra gondolok, hogy viták folynak arról: valamiféle Európai Egyesült Államok létrejötte oldaná-e meg a makacs válságot, vagy maradnunk kellene a „nemzetek Európája” modellnél.
Ma ugyan Európa történetének hosszú, békés korszakát éljük, mégis kérdéses: csupán gazdasági tényezőkön múlik ez? Csak pénzügyi és banki ügyletek fogják megoldani Európa válságát?

Bízzunk, mert nincs remény

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel
Meglehet olcsó, szellemeskedő szójátéknak hat e felszólítás – mégsem egészen az. Ha úgy érezzük, nincs remény, mégis bízzunk, vagyis a Szentírás szerint a „remény ellenére reménykedjünk”. Reménytelen helyzetekben is reménykedjünk, bízva Isten üdvözítő akaratában. Határolódjunk el a balsors prófétáitól.
Ötven évvel ezelőtt, a II. vatikáni zsinatot megnyitó beszédében az idős XXIII. János pápa nagy meglepetést keltett, amikor a balsors e prófétáitól azzal határolódott el, hogy nem tanultak a történelemből, és azt hiszik, hogy a kereszténységgel szemben csak ma tapasztalható ellenállás. Elfelejtik, hogy Jézus úgy küldte tanítványait a világba, mint bárányokat a farkasok közé…

Pettend és a KALÁSZ

Szerző:

Amikor gyerekkoromban a Balaton felé vonatoztunk, nagyon tetszett a Fejér megyei Pettend szép hangzású neve. A vonatablakból kitekintve „pöttöm” településnek gondoltam. Pedig kastélyával és földbirtokosaival egykor fontos településnek számított, s az egyházi rend szerint is jelentősebb volt, mint például leányegyháza, a „kápolnás” Nyék.

Libanon várja a pápát

Szerző:

Párbeszédben az iszlámmal

XVI. Benedek pápa szeptember 14–16-án látogat Libanonba. Jóllehet, az ország ma biztonságos, a szomszédos Szíriáról és általában a Közel-Kelet egészéről ez távolról sem mondható el. A szentatya azonban minden jel szerint kitart a szándéka mellett.

Libanonban szunnita és síita muzulmánok teszik ki a társadalom nagyobbik részét. Korábban a keresztények aránya ötven százalék volt. Ma hat, különböző szertartást követő katolikus közösség van az országban, de ezek – főként az elvándorlás miatt – ma már kisebbséget alkotnak. Becslések szerint jelenleg huszonkilenc és harminckét százalék között lehet a katolikusok aránya.

Hogyan jutott idáig Szíria?

Szerző:

Hétről hétre foglalkozunk a szíriai eseményekkel, az ott élő keresztények veszélyeztetett sorsával, s a világ is egyre nagyobb aggodalommal figyeli az ottani események alakulását. Aleppo immár ostrom alatt áll.

Hogyan jutott idáig Szíria? Az egyiptomi átalakulás hatására 2011 tavaszán kisebb tüntetések kezdődtek az országban. Ekkor már – 2000 óta – Háfez al-Aszad eredetileg szemorvosnak tanult kisebbik fia, Bassár el-Aszad volt hatalmon.

Emberségből példát…

Szerző:

Világ-nézet
katolikus szemmel

Nem vagyok büszke rá, de bevallom: nem tartozom az igazán lelkes szurkolók közé. Az olimpia is csak időnként ragadott magával, főként azokban a percekben, amikor hazánk fiainak és lányainak sikereit láthattam. Ilyenkor azonban szívből örültem versenyzőink sportszerű, emberi magatartásának.

Nagyboldogasszony közelében

Szerző:

Az olaszoknál a feria augustus, „augusztus ünnepe”, Nagyboldogasszony napja és környéke a nyár legforróbb pihenőnapjait jelenti. A mi éghajlatunkon ez inkább a nyárutó első napjainak felel meg, amikor már nincs messze a tanévkezdés. Gyerekeink, unokáink – ha olykor vegyes érzelmekkel is – kezdik rendezgetni új könyveiket, füzeteiket, s gondolataik már az iskolaév feladatai felé kalandoznak.