Rosdy Pál

Ma­gyar film­víg­já­ték (1942)

Tolnay Klá­ri mohorai ne­vel­te­té­se ad­hat­ta Palásthy Gé­za for­ga­tó­könyv­író­nak az alap­öt­le­tet: lesz-e Katyiból, a tö­rek­vő fa­lu­si kis­lány­ból szí­nész­nő? Ez a kön­­nyed, csak szó­ra­koz­tat­ni aka­ró film tet­te nép­sze­rű­vé Tolnay Klá­rit a leg­szé­le­sebb tár­sa­dal­mi ré­te­gek szá­má­ra. A ked­velt ope­rett­szerző, Fé­nyes Sza­bolcs ír­ta a film ze­né­jét, így slá­ger­ré vált nó­tá­it is, pél­dá­ul a „Zöld a ku­ko­ri­ca, Katyi” kez­de­tűt. A töb­bi sze­rep­lő kö­zül kü­lö­nö­sen em­lé­ke­ze­tes Bilicsi Ti­va­dar és Kiss Ma­nyi ala­kí­tá­sa. Az inas sze­re­pét ját­szó Mály Gerő és a Katyi any­ját meg­for­má­ló Vaszary Pi­ri nagy­sze­rű zsá­ner­szí­né­sze­ink vol­tak. ők a II. vi­lág­há­bo­rú ha­tá­sá­ra Nyu­gat­ra me­ne­kül­tek — nagy vesz­te­sé­gé­re a ha­zai film­mű­vé­szet­nek.

Ma­gyar port­ré­film (1997)

Ez a port­ré Bor­zsák Ist­ván aka­dé­mi­kus­ról (1914—2007) még éle­té­ben, 1997-ben ké­szült. A „ró­mai” jel­ző a la­tin nyelv irán­ti szen­ve­dé­lyes sze­re­te­tét fe­je­zi ki. Gim­ná­zi­u­mi, majd bu­da­pes­ti egye­te­mi ta­ná­ri pá­lya­fu­tá­sa ‘56-os for­ra­dal­mi bi­zott­sá­gi tag­sá­ga mi­att sza­kadt meg. 1963-tól a deb­re­ce­ni egye­te­men volt tan­szék­ve­ze­tő, 1987-ben lett aka­dé­mi­kus. Fő ku­ta­tá­si te­rü­le­te a ró­mai iro­da­lom, Ho­ra­ti­us és Ta­ci­tus mun­kás­sá­ga volt, de kö­zép­ko­ri la­tin fi­lo­ló­gi­á­val is fog­lal­ko­zott. Az 1895-ben bá­ró Eöt­vös Lo­ránd ál­tal, a pá­ri­zsi École Normale Su­pé­ri­eure min­tá­já­ra ala­pí­tott Eöt­vös Kol­lé­gi­um­nak, a szín­vo­na­las ta­nár­kép­zés és ku­ta­tói mun­ka mű­he­lyé­nek volt a tag­ja, majd 1939-ig seniora. Szé­che­nyi­-dí­jas (1993), Herder-díjas (1994), több egye­tem dísz­dok­to­ra.

On the spot. Ma­gyar is­me­ret­ter­jesz­tő ma­ga­zin (2012)

In­dia gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sé­ről so­kat, ha­gyo­mány­vi­lá­gá­ról vi­szont alig hal­lunk. De­cem­ber­ben pe­dig egy ször­nyű eset, egy or­vos­tan­hall­ga­tó lány bru­tá­lis meg­erő­sza­ko­lá­sa és ha­lá­la vi­lá­gí­tott rá az in­di­ai nők hely­ze­té­re. Ez a do­ku­men­tum­film azt mu­tat­ja be, hogy az 1,2 mil­li­árd la­ko­sú or­szág­ban vak­me­rő tett sze­re­lem­ből há­za­sod­ni.

Ma­gyar do­ku­men­tum­film (2009)

A Selmeczi Bor­bá­la ál­tal szer­kesz­tett do­ku­men­tum­film a Bar­tók és Ko­dály utá­ni nem­ze­dék há­rom leg­je­len­tő­sebb ze­ne­szer­ző­jé­nek er­dé­lyi kö­tő­dé­sét mu­tat­ja be. E vo­ná­suk nem­csak élet­raj­zi ada­ta­ik­ból kö­vet­he­tő nyo­mon, ha­nem fő­ként élet­mű­vük ins­pi­rá­ci­ó­já­ból.

Ma­gyar víg­já­ték (1941)

A gyár­tá­si évé­ben be­mu­ta­tott negy­ven ma­gyar film egyi­ke. A víg­já­ték­ok, ope­ret­tek, ka­ba­ré­szá­mok szov­jet rend­szer­vál­tást és az emig­rá­ci­ót is túl­élt si­ker­szer­ző­jé­nek, Békeffi Ist­ván­nak a for­ga­tó­könyv­ét a re­mek szí­né­szi gár­da te­szi iga­zán szó­ra­koz­ta­tó­vá. A kö­zép­pont­ban a már ak­kor is ün­ne­pelt pri­ma­don­na, Honthy Han­na áll.

Ma­gyar do­ku­men­tum­film (2002)

Kis­fa­ludy And­rás film­je a kom­mu­nis­ták egy olyan ko­rai gyil­kos­ság­so­ro­za­tá­ról szól, mely elő­re­ve­tí­tet­te a ké­sőb­bi ÁVO te­vé­keny­sé­gét. A kom­mu­nis­ták a Pest me­gyei Gyömrő já­rás­ban, 1945 ta­va­szán min­den bí­ró­sá­gi íté­let nél­kül leg­alább hu­szon­nyolc sze­mélyt, má­sok sze­rint szá­zat öl­tek meg ke­gyet­len kín­zá­sok kö­zött. Hét te­le­pü­lés ve­ze­tő ér­tel­mi­sé­gét, köz­tük bí­rót, köz­jegy­zőt, pa­pot, ta­nárt, föld­bir­to­kost öl­tek meg, hoz­zá­tar­to­zó­i­kat pe­dig ret­te­gés­ben tar­tot­ták.

Ma­gyar is­me­ret­ter­jesz­tő film (2004)

Zrí­nyi Mik­lós hor­vát bán 1566-ban Szi­get­vár ka­pi­tá­nya­ként ta­nú­sí­tott ön­fel­ál­do­zó, hő­si­es helyt­ál­lá­sa mél­tán vív­ta ki déd­uno­ká­ja, gróf Zrí­nyi Mik­lós (1620—1664) tisz­te­le­tét, aki 1651-ben ba­rokk hő­si ének­ben örö­kí­tet­te meg em­lé­két. Köz­is­mert ma­gyar cí­mét Ka­zin­czy Fe­renc ad­ta a mű­nek. Kont­ra Má­ria is­me­ret­ter­jesz­tő film­je az eposzt Kon­rád Ig­nác (1894—1969) fes­tő- és szob­rász­mű­vész kép­so­ro­za­tán mu­tat­ja be.