Egy dudva zsoltárt énekel

„Jóságos Isten, áldott szívű kertész –…Dudvának hívnak. Mindenek gyűlölnek:/ megtűz a Nap és kínoz a hideg, mert nincs gyümölcsöm soha senkinek,/ s én – mégis élni, élni akarok! Mert, látod, mégis szép a madárének/ és mégis szép a tavasz, illat, fű, rög, a kis méhecske énnekem is zümmög,/ és élni, élni, élni akarok!…”

Hetekkel ezelőtti rádiós beszélgetésünket Dsida Jenő versével kezdtük, barackot nyomva a halálos kórnak az életre árnyékot vető fejére. Hatvannégy esztendő alázatos tudása és szerénysége áradt gondolataiból – akár a fenti sorokból–, miközben pucérra vetkezett a lelke. Ulbrich András a modern kori keresztes lovagok egyikeként bölcsészetből építette várát, amelybe visszavonulva a békét, a tisztaságot és a világ szépségét kereste a hit erejével.

Az egyháztörténet forrásainak kutatója

A Pápai Magyar Intézet hetven éve

Galla Ferenc egyháztörténész

Galla Ferenc 1888. szeptember 23-án, a Pozsony vármegyei Udvardon született egyszerű földművescsaládban. A tehetséges fiatalember 1901-ben belépett a szalézi rendbe, és mivel annak akkor még nem volt háza Magyarországon, a Torinó és Milánó közelében lévő Cavagliában frissen megnyitott, Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi Intézetbe küldték tanulni, ahol elvégezte a gimnáziumot is. 1908-ban tette le egyszerű fogadalmát, majd 1908 és1912 között a Torinó közelében lévő rendi teológián, Fogliazzóban folytatott tanulmányokat. 1912-ben doktori fokozatot szerzett teológiából. Ugyanebben az évben, július 14-én pappá szentelték. Pár éves olaszországi működés után elhagyta a szalézi rendet, és hazatért Magyarországra, ahol a Váci egyházmegye papja lett. Magyarnándoron (1914–1916) és Csömörön (1916–1926) volt káplán, majd Cinkotán lett plébános (1926–1930). Közben, 1920 és 1922 között a budapesti Szent László Gimnáziumban megszerezte a hazai érettségit, mert olasz érettségijét nem ismerték el. Korai írásain is érezhető, hogy gimnáziumi tanulmányait olaszul végezte, az irodalmi magyar nyelvet csak később sajátította el.