Az egyháztörténet forrásainak kutatója

 

A lelkipásztori munka mellett a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányokat, és 1925-ben megvédte doktori tézisét, amelyben a clunyi kolostori reform hatását vizsgálta Magyarországon. Témavezetője Hóman Bálint volt, akit később, amikor kultuszminiszter lett, egyházpolitikai tanácsadóként segített. 1927–1928-ban és 1930– 1933-ban állami ösztöndíjjal, a Collegium Hungaricum papi osztályának tagjaként Rómában kutatott. A Vatikáni Titkos Levéltár és Könyvtár, valamint a Hitterjesztési Szent Kongregáció levéltára dokumentumait tanulmányozta, kötetről kötetre haladva gyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó adatokat. Főbb kutatási témái a ferences rend magyarországi missziós tevékenysége, a hódoltsági területeken végzett misszió és a pálos rend reformja, valamint missziós működése volt. Szívósságára jellemző, hogy 1930–1931-es munkatervének tanúsága szerint a budapesti tudományegyetem történeti írói bizottságának megbízásából hatvanhárom kódexet tekintett át. Római évei alatt számos cikket írt a L’Osservatore Romano című napilapban magyar szentekről.

Hazatérése után megjelent néhány kisebb munkája. Megírta a bécsi Pázmáneum pápai megerősítésének történetét (1935), és közzétette Pázmány Péter kiadatlan leveleit (1936). 1933. július 1-jei hatállyal a váci egyházmegyei szemináriumban a skolasztikus filozófia és a keresztény régiségtan tanára, valamint a szeminárium könyvtárosa lett. 1934-től két éven át a Katolikus Jövő című egyházmegyei lap szerkesztője volt. 1936-ban megpályázta és elnyerte a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának II. számú egyháztörténeti tanszékét. Nyilvános rendes tanári kinevezését 1938-ban kapta meg. Két év múlva, 1940-ben pápai prelátusi címmel tüntették ki. 1946–1947-ben a hittudományi kar dékánja lett. Majd negyed századon át oktatta az egyháztörténetet, és végezte kutatásait. 1940-től egy készülő
ötkötetes egyháztörténet szerkesztő bizottságának tagjaként is tevékenykedett, a háború miatt azonban a mű nem jelent meg. Számos más írása is az asztalfiókban maradt, ezek közül kettő
– hála a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyháztörténeti fakultása által indított sorozatnak (Collectanea Vaticana Hungariae) – az utóbbi években napvilágot látott. E két monográfia a Ferences misszionáriusok Magyarországon: a királyságban és Erdélyben a 17–18. században (Budapest–Róma, 2005), valamint a Pápai kinevezések, megbízások és felhatalmazások Erdély, a Magyar Királyság és a Hódoltság területére (1550–1711 – Budapest–Róma, 2010). Várható, hogy a gazdag hagyatékban fellelhető további művei is megjelennek még ebben a sorozatban.

A kommunista hatalomátvételt követő en létrejött Hittudományi Akadémia a Központi Szeminárium épületébe költözött. A két intézmény között szorosabb kapcsolat alakult ki, így Galla Ferenc 1952 és 1955 között a szeminárium rektora lett. Dísz téri lakásából ekkor költözött a szeminárium épületébe. 1959-ben, a „lázadó” papnövendékek eltávolítását követően, hetvenéves korában nyugdíjazták.

1947 után csak egyetlen írása jelent meg, mégis fáradhatatlanul dolgozott tovább: az Országos Levéltárban kutatott. 1970-ben azt javasolta a Magyar Püspöki Karnak, indítson Egyháztörténelem címmel folyóiratot, ám erre sajnos nem került sor. Életének utolsó éveit a székesfehérvári papi otthonban töltötte, ahol 1977. április 19-én, nyolcvankilenc éves korában hunyt el. Az Egyetemi templom kriptájában nyugszik.

Magyarországon nem volt olyan kortársa, aki a XVI. és XVII. század magyar történetét annyira részletesen ismerte volna, mint ő. Az életművével foglalkozó és kiadatlan műveit sajtó alá rendező Fazekas István azt írja róla: módszere a mai, az analízist elő térbe helyező történész számára idegen, régimódias, de műveiben a nagy élvezettel és átéléssel elmesélt események közé bújtatva jócskán találunk finom, ma sem túlhaladott megfigyeléseket is.

 

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.