Dobos András

„Nem szégyellted, hogy szolgai alakba öltözködj”

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

Az Úrjelenés ünnepének liturgikus szövegei, bár Krisztus nyilvános földi működésének elejét idézik föl, valóságos diadalról szólnak. Mintha Krisztus már legyőzte volna a gonoszt, akinek erői – ahogy az ókor embere gondolta – koncentráltan jelen vannak a vizek mélységeiben: „A te megjelenésedkor megszentelődött a föld, áldást nyertek a vizek, megvilágosodott az ég és megszabadult az emberi nem az ellenség keserves zsarnokságából” – fogalmaz egyik előünnepi énekünk.

Szent Kozma és Damján

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

Amikor a nyugati kereszténység mindenszentek ünnepét üli, a bizánci egyház egy kedves szent párosra emeli föl a tekintetét. Természetesen az összes kanonizált és a csak Isten által név szerint ismert szenteknek is szentel egy külön emléknapot egyházunk, az ünnep dátumának kiválasztásában azonban nem annyira történelmi szempontok, mint mély teológiai megfontolás játszott közre.

Nagyboldogasszony böjtje

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci egyházak böjttel készülnek az Istenszülő elszenderülésének ünnepére. Ez a böjti időszak a legrövidebb a négy közül, mindössze két hétig, augusztus 1-jétől az ünnep napjáig, vagyis augusztus 14-éig tart.
A készületi idő története szinte egyidős az ünnepével. Már az V. századtól kezdve vannak adataink arra vonatkozóan, hogy az Istenszülő e legjelentősebb ünnepét megelőzte egyfajta lelki ráhangolódás. A kéthetes böjtöt csak később, egy XII. századi konstantinápolyi zsinat rendelkezése nyomán vezették be.

A lelkiismeretről

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

Miután a változó ünnepek során átéltük Jézus üdvözítő kereszthalálát és feltámadását, „vettük a mennyei Szentlelket”, és megünnepeltük az összes szenteket, most az evangélium tanításán keresztül követjük Jézust, kezdve az első apostolok meghívásával. A bizánci rítusban a pünkösd utáni vasárnapok időszaka felel meg annak, amit a római rítus évközi időnek jelöl. A szentírási szakaszok felolvasása is hasonló: ez az úgynevezett fél-folytonos olvasás módja, vagyis egyes, lelkipásztori okokból kimaradó vagy máskorra áthelyezett részletek kivételével folyamatosan olvassuk a Szentírást. A bizánci rítus sajátja viszont, hogy a vasárnapi és a hétköznapi mellett a szombati olvasmányoknak is külön ciklusuk van.