Szemünk és szívünk
In memoriam II. János Pál
A minap azt kérdezte tőlem egy kedves váci diákom, hogy ki az a közismert személy, ha úgy tetszik, világsztár, akivel legszívesebben találkoznék és beszélgetnék, ha volna rá lehetőségem. Töprengés nélkül, rögtön rávágtam a választ, hogy a jelenleg élők között nincs ilyen személy, de II. János Pál pápával szívesen váltottam volna néhány szót. Persze, ő már nem él. Pontosabban ő él igazán, hisz nemrég avatták szentté. Személyesen sajnos nem lehettem ott a szentté avatáson, de mi, a váci piarista rendház tagjai delegáltuk egyik rendtársunkat, Balogh Tamás atyát, aki Rómából visszatérve élménybeszámolót tartott nekünk. Ő volt a „mi szemünk és szívünk”, vagyis jelenlétünk.
