Bobory Zoltán

Vers                                

                   Márta Dédikének

Mintha az egész világ látná,
S azt várná, hogy induljon ő el,
Állt, nézett ijedt, nagy szemekkel,
Két karját előre nyújtotta;
– Jaj, nagypapa, ott leszel, ha kell?

 Vers                 

                         BJB

Az égben glóriás anyák
segítették imáikkal
esti, reszketve egymásnak
kisóhajtott vágyainkat:

Vers

Mint ahogy kopott nyelű
nagyapjától s apjától
örökölt bicska lapul
pásztorfiú szűrében

Hamvas Béla fenti, mindnyájunk számára kötelező gondolatának felidézésével kezdődött kilenc esztendővel ezelőtt Székesfehérváron, az egyházmegye Szent István Művelődési Házában a Határon túli magyar irodalom hete rendezvénysorozat. A mostani, kilencedik találkozón közel harminc író, költő, irodalomtörténész volt részese, aktív közreműködője a munkának és persze a barátságot, együttműködést erősítő programoknak. Sokatmondó a cím és a téma: Szigetek, hagyásfák, őrtüzek – A határainkon túli magyar közösségekről, őrtálló példaképekről.

Ha a Földanya méhét
rejtő ölébe kuporodva fölnézel
a mindenséggel örök égre,
borzongva érzékelheted
a végtelenbe hányódó
„semmi-létedet”.