Átalakuló teológiai oktatás, új közgazdasági ismeretek

Fodor György biblikus professzort váltotta a rektori székben. A hazai felsőoktatásban jelentős szerepet játszó intézményt jelenleg 7433 hallgató látogatja. Beszélgetésünk során az egyetem életét érintő ügyeken túlmenően a hazai felsőoktatás átalakításával kapcsolatos kérdések is szóba kerültek.

– Folyamatosan hallani a felsőoktatás átszervezéséről, miközben a néhány éve bevezetett Bolognai rendszerrel kapcsolatban számos kritika fogalmazódik meg. Több egyetem szeretne visszatérni a régi képzési formához. Ezen összefüggésekben milyen az egyetem helyzete?

– A PPKE sajátosságai közé tartozik, hogy működését nem kizárólag a magyar állami jogszabályok, hanem a szentszéki felsőoktatási törvény, illetve a szent tudományokat oktató karok tekintetében (teológia, kánonjog) külön apostoli konstitúciók határozzák meg. Ebből következik, hogy a katolikus egyetem két különálló rendszernek kell, hogy megfeleljen.

A magyar felsőoktatás, így egyetemünk sem állt át teljesen a Bolognai rendszerre. Európában számos példát találunk arra – így Spanyolországban –, hogy minden képzést alap-, illetve mesterképzésre bontottak, a jogi és az orvosi oktatásban is. Nálunk élénk viták folytak erről, végül a teológiai, az orvosi és a jogi oktatásban nem alkalmazták ezt a formát.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban fogalmaznak meg a kétfokozatú pedagógiai képzéssel kapcsolatban megalapozott kritikákat. Ezért vetődött fel a bölcsészet területén is a Bolognai rendszerrel való részleges vagy teljes szakítás igénye. Ennek egyik lehetősége, hogy az intézmények maguk dönthetnék el, milyen képzési formát indítanak, és egyúttal biztosíthatnák, hogy a bolognai és az osztatlan képzés átjárható legyen.

Ezek a szakmai viták még nem jutottak nyugvópontra, hiszen az új felsőoktatási törvény koncepciója számos esetben módosult az elmúlt év folyamán. Az egyes intézmények akkor tudják majd elkészíteni hosszú távú stratégiájukat – többek között a Bolognai rendszerrel kapcsolatban is –, ha megszületik a végleges jogszabály.

– A teológiai kar életében milyen változás várható a közeljövőben, a most megjelent szentszéki dokumentum mire helyezi a hangsúlyt?

– Az Apostoli Szentszék által nemrégiben kibocsátott határozat a teológiai képzés filozófiai tárgyait, illetve a Szentszék által elismert keresztény filozófiai karok működését szabályozza. Ennek az a lényege, hogy számos új – a XXI. század kérdéseinek megfelelő – tárgyat vezet be, magasabb kreditszámmal, s jelentősebb hangsúlyt helyez a teológiai források elsajátítására. Fontosnak tartja, amit már XIII. Leó pápa is rögzített: az Aquinói Szent Tamástól származó egyes művek alaposabb ismeretét.

– A PPKE Hittudományi Kara és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola néhány száz méterre fekszik egymástól. Milyen együttműködés várható köztük a jövőben?

– A két intézmény profilja részben különbözik egymástól. A PPKE Hittudományi Kara Pázmány Péter alapítására visszatekintő, egyedülálló múlttal rendelkező intézmény. Így a képzés a hagyományos teológiai oktatásra és a Szentszék által elismert tudományos fokozatokra történő felkészítésre összpontosít. A kart az egyházmegyékből Budapestre küldött, tudományos fokozatra pályázó papnövendékek és világi hallgatók látogatják. A teológusképzés mellett az elmúlt évben kezdtük meg az egyházi közösségszervező szakot, amely jelentős fejlődést hozott a hittudományi karon belül, s megteremtette a nyitás lehetőségét egyéb tudományterületek felé. Ezzel XXI. századi ismereteket szerezhetnek azok, akik a világi Krisztus-hívők között kívánnak tevékenykedni.

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola azért jött létre, hogy a rendszerváltást követően újjászerveződő szerzetesrendek fiataljai a szerzetesi élet igényeinek megfelelő hittudományi oktatásban részesüljenek. A teológiai képzést folytató két intézmény célja tehát – a teológiai oktatáson túl – kiegészíti egymást. Ez lehetőséget ad az együttműködésre. Eddig is voltak közös szakmai konferenciáink, s ezek megalapozhatják a további – a két intézmény profiljába illeszkedő — kutatásokat. A hittudományi kar közép-európai viszonylatban is gazdag szakkönyvtárral rendelkezik, s nyitva áll a Sapientia-főiskola kutatói és hallgatói előtt.

A felsőoktatás hazai átalakítása és a Szentszék említett rendelkezése a katolikus egyetemek és az egyházi egyetemek, illetve az affiliált intézmények esetében is belső reformokat tesz szükségessé, ez minden bizonnyal arra fogja sarkallni az intézményeket, hogy még szorosabbá tegyék együttműködéseiket.

– Az egyetem szellemi-tudományos téren milyen egyéb terveket fogalmaz meg?

– A PPKE elérte azt a nagyságot, illetve szakmai elfogadottságot a magyar felsőoktatási intézmények között, amely ideálisnak mondható. Ez nem jelenti azt, hogy az egyetemnek ne lennének további céljai, hiszen az új felsőoktatási törvény előkészítése és a nemzetközi tendenciák arra késztetnek minket, hogy hallgatóinkat egyre inkább olyan képzésben részesítsük, amely nemzetközileg is piacképes.

Ma már nehezen képzelhető el olyan egyetem, amely kizárólag a magyar viszonyoknak megfelelő képzést ad – nem felejtve el természetesen a sajátos hazai szempontokat és vonásokat. Fontos a pedagógiai képzés színvonalának kellő megalapozása, amely téren komoly fejlesztésekre van szükség a magyar felsőoktatásban.

– A fiatal, tehetséges diplomások egyre nagyobb számban hagyják el az országot…

– Mesterségesen nem gátolható meg a munkaerő szabad áramlása – ez az Európai Unió egyik alapelve. Nem lehet érdeke a magyar felsőoktatásnak, hogy az idehaza szerzett diplomát külföldön ne ismerjék el. A PPKE arra törekszik, hogy nemzetközileg hasznosítható, magas szintű képzést adjon, ugyanakkor a hallgatók megkapják azt a többletet, amely arra serkenti őket, hogy ismereteiket Magyarországon hasznosítsák.

Azt a sajátos nevelőhatást jelenti ez, amely hozzátartozik a katolikus egyház hagyományaihoz. A katolikus egyház a történelem folyamán alkalmazkodott az adott népek kultúrájához, ugyanakkor átitatta és gazdagította azt, s mindmáig összetartó erőt jelent, mint ezt a határon túli magyar lakosság körében jól láthatjuk.

A fiatal diplomások külföldi tanulmányaik befejezése után történő hazatéréséhez azonban arra is szükség van, hogy tudásukat anyagilag is elismerjék.

– Hallani arról, hogy a közgazdasági képzés bevezetését tervezik.

– Valóban, szeretnénk olyan közgazdasági oktatást megteremteni, amely más társadalomtudományok eredményeit is felöleli, ahogyan ezt a világ jelentősebb katolikus egyetemein is látjuk. Emellett a bölcsészettudományi, a jogi, illetve a hittudományi kar együttműködése keretében több olyan kutatási alapprogramot kívánunk indítani, amelyek újabb szakokat vagy szakirányokat tesznek lehetővé. Szeretnénk, ha egyes bölcsészképzések a jövőben Budapesten folynának, ezzel is erősítve az egyetem helyzetét.

– Gazdasági téren hogy áll az egyetem?

– A gazdasági kérdéseket alapvetően meghatározza, milyen lesz a felsőoktatás finanszírozása a jövőben. A tavaly megjelent felsőoktatási törvény koncepciójából egyértelművé vált, hogy a jövőben a hallgatók utáni finanszírozási alapról a programfinanszírozásra kerülne át a hangsúly. Az is látható, hogy lesznek olyan tudományterületek a felsőoktatásban, amelyeket az állam kiemelten finanszíroz, illetve olyanok, melyek támogatása csökken.

A középiskolai természettudományos képzésben országosan nagy hiányosságok jelentkeznek, s hogy a jelenlegi helyzetből kimozduljanak a hazai intézmények, lényeges előrelépésre van szükség, elsősorban a matematika-, kémia-, fizika- és biológiaoktatás területén. Hiába motiválja az állam kiemelt normatívával a természettudományos szakokat, ha nincsenek jelentkezők.

– Tervez-e az egyetem nagyobb beruházásokat a közeljövőben?

– Rövid távon nem. Hiányoznak ehhez az anyagi eszközök. Mivel megnőtt a tudományközi (interdiszciplináris) kutatások súlya, a PPKE is arra törekszik, hogy a színvonalas oktatás mellett meghatározó hangsúlyt helyezzen az alapkutatásokra. Ehhez laboratóriumokra és más kutatási helyekre is szükség van, amelyeket fejleszteni kívánunk. Az információs technológiai kar eddig is fontos együttműködést folytatott más hazai egyetemekkel, s nemzetközileg kiemelkedő eredményeket ért el. Az együttműködéseket más tudományterületeken is jelentősen szeretnénk bővíteni.

– Az Információs Technológiai Kar céljaira megkezdődött Esztergomban az egykori úgynevezett kanonoksor felújítása. Ma tető nélkül áll az épület. Mi várható?

– Az egyetem annak idején úgy döntött, hogy Esztergomban – az egyetem és a város anyagi feladatvállalásával – megkezdi a mérnökinformatikus képzést. Esztergom városának a pénzügyi helyzetében beállt változás közismert, ezért kénytelenek vagyunk szüneteltetni a mérnök-informatikai oktatást ezen a képzési helyen.

A Vitéz János-karon folytatjuk a képzést Esztergomban, ez továbbra is egyetemi város rangot ad a településnek. Sőt, az Adalbertinumban olyan nemzetközi hírű szlavisztikai intézetünk működik, amely hozzájárulhat Magyarország és Szlovákia kapcsolatainak erősítéséhez.
Fotó: Cser István