Átadták az Esterházy-díjat a Parlamentben
Fotó: Merényi Zita

 

A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság 1991 óta rendezi meg emlékünnepségét, amelynek keretében minden évben Esterházy-emlékplakettet és elismerő oklevelet adományoz olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért kiemelkedő munkát végeztek.
Az ünnepségen Esterházy-emlékplakettet adtak át Marek Jędraszewski krakkói érseknek és Paulisz Boldizsárnak, aki zoboralji családi birtokán létrehozott egy emlékparkot, a hűség keresztútját, megépítette Esterházy sziklasírját és a Szent Kereszt felmagasztalása-kápolnát, ahol tavaly szeptember 16-án újratemették Esterházy Jánost. Az újratemetés ünnepi szent­miséjét Jędraszewski érsek mutatta be.
A díjátadó ünnepségen jelen volt Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Boross Péter korábbi miniszterelnök, valamint mártír gróf lánya, Esterházy-Malfatti Alíz.
A Parlamentben március 20-án tartott ünnepségen ­Kövér László, az Országgyűlés elnöke a lengyel és a magyar nép barátságát hangsúlyozva elmondta, hogy Esterházy ­János gróf sorsa nemcsak magyar, hanem lengyel és közép-európai sors is, benne sűrűsödik a milliókat ért igazságtalanság. Esterházy János mélyen keresztény, tudatosan magyar és rendíthetetlen demokrata volt, olyan történelmi időkben, amelyekben ezen erények mindegyike halálos bűnnek számított, és ezzel a hitvalló keresztények jelké­pévé vált, akik akkor válnak a legerősebbekké, amikor térdre kényszerítik őket.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte, hogy a díjat ketten kapják: Paulisz Boldizsár, aki elhatározta, hogy emlékhelyet hoz létre Esterházy Jánosnak, valamint Marek Jędraszewski, aki a gróf újratemetésén a szentmise celebránsa volt, és a remények szerint boldoggá avatásának is fontos szereplője lesz. A kül­ügyi bizottság elnöke kiemelte, hogy Esterházy János az elsők között emelt szót az igazság kiderítéséért a katyńi tragédiával kapcsolatban, és egyaránt kimondta az igazságot a nácizmusról és a kommunizmusról.
Esterházy példája nyomán felelősségünk van a magyar és szlovák nép testvérnemzeti viszonyáért – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki külön köszöntötte az ünnepségen részt vevő felvidéki magyarokat, és rámutatott, a kisebbségvédelmet mellőzve nem lehet hiteles szövetséget kötni.
Erdő Péter bíboros, prímás örömmel üdvözölte Marek Jędraszewski krakkói érseket, Szent II. János Pál pápa harmadik utódját annak az egyháznak az élén, amelynek első évszázadát Szent Szaniszló püspök vértanúsága ragyogja be. Szentjeinket sorolva hangsúlyozta, mennyi szál köti össze a magyarokat a Krakkói Egyházmegyével. Hozzátette, hogy mindennapi életünk kultúráját igaz módon bemutatni csak úgy lehet, ha rádöbbenünk a környező népeket összefűző testvériség valóságára és értékére.
II. János Pál pápáról szólva a bíboros kiemelte, hogy egyszerre volt mélyen és tudatosan lengyel, szláv és európai. Különös szeretettel ápolta Szent Cirill és Metód örökségét, akik görög létükre megtanulták a szláv népek nyelvét, hogy eleven erővel adhassák tovább hitüket Pannónia és a Morva Fejedelemség tájain. Szent Adalbert, a vér­tanú prágai püspök pedig egyaránt védőszentje Cseh­országnak, Magyarországnak, különösen az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének, de ugyanígy a szlovák és lengyel keresztényeknek is. A lengyel kultúra és egyház gazdag történelmi és lelki szálakkal kapcsolódik a magyar, a szlovák és a cseh nép történetéhez és hitéhez is, és segítheti a kiengesztelődést és a szeretet erősödését a népek között.
Marek Jędraszewski érsek életútjából Erdő Péter kiemelte, hogy Poznańban született, és ennek az egyházmegyének a papja lett. 1997-ben kapta püspöki kinevezését, és továbbra is egyházmegyéjében működött mint segédpüspök, egészen 2012-ig, amikor XVI. Benedek pápa łódźi püspökké nevezte ki. Onnan kapott áthelyezést a krakkói érseki székbe 2016 decemberében. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának keretében az egyetemi pasztoráció munkáját koordinálta.
A történelmi igazságot és a népek történetét egy kristályhoz hasonlította a bíboros, melyet különböző nézőpon­tokból szemlélve más és más kép tárul fel előttünk. De a hit és a szeretet szemével nézve felfedezzük, hogy másnak, más oldalról tekintve szintén lehetnek igaz és értékes szempontjai, és hogy az egészet akkor láthatjuk, ha türelemmel és szeretettel összegezzük a különböző oldalról nézett valóság képeit.
A köszöntéseket követően a Rákóczi Szövetség elnöke nevében Csáky Csongor fő­titkár, az Esterházy János Emlékbizottság nevében annak elnöke, Martényi Árpád adták át a díjazottaknak az emlékplaketteket. A plakett Nagy ­János szobrászművész és ­Horváth Sándor ötvösművész munkája.
Marek Jędraszewski érsek laudációját Molnár Imre történész, Esterházy János életének kutatója, Paulisz Boldizsárét pedig Budai László művelődésszervező, a Misszió Tours Utazási Iroda alapítója mondta el. Jędraszewski érsek beszédében Szent II. János Pál pápát idézte, aki 1979. június 2-án Krakkóban azt mondta: „Senki, még a hívő sem képes megérteni önmagát Krisztus megismerése nélkül. És egy nemzet sem képes megérteni önmagát Krisztus megismerése nélkül.” Nagy kihívás állt az Egyház előtt a kommunizmus idején, vissza kellett térni az alapokhoz. Európa számára az evangelizáció úgy zajlott le, hogy a görög filozófiába és a római jogba beleépítették az evangéliumi igazságokat – ez adja Európa keresztény gyökerét: a keresztény Európa „családi Európa”.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.