Angyali dialógusok

Mallász Gitta monarchiabeli ötvözet. Magyar–osztrák család szülötte (1907, Ljubljana). Apja magyar ezredes, édesanyja osztrák, Trianon után a család Budapestre költözött. Gitta az Iparművészeti Iskolában tanult, sikereit úszásban, majd díszítő- és képzőművészetben szerezte. (Hatszor volt Magyarország hátúszóbajnoka.) Fiatal barátaival közös műtermet bérelt, ahol együtt laktak, dolgoztak. Strausz Lili mozgásterápiát tanított, Dallos Hanna grafikusművész volt, férje, Kreutzer József építész. Gitta kapcsolatai hozták a plakát- és grafikarendeléseket. Közösségüket brutálisan megzavarta a II. világháború kitörése. Gitta három barátja vallását nem gyakorló zsidó származású magyar volt. A közeledő veszélyt érezve egy budaligeti parasztházban telepedtek le. Megrendeléseik száma csökkent, idejük növekedett. Önművelő lelkes értelmiségiként hosszas beszélgetésekbe merültek, igazságkereső, önismereti céllal. Itt kezdődött másfél évig tartó tanítássorozatuk. Az erősödő üldözések idején Gitta egy bölcs pap, Klinda Pál páter kérésére (ő is posztumusz kitüntetést kapott a Jad Vasemtől) vállalta a katolikus Ranolder Intézet zsidómentő akcióját: „hadivarrodában” katonaruhákat készíttettek, így mentették az üldözötteket. Gitta – katonatiszt apja révén védettnek minősülve – a hadiüzem vezetője lett, hogy oda hívott barátait is mentse. Segítő hátteret adott mindehhez a Vatikán magyarországi nunciatúrája. A bátor vállalkozás százhúsz üldözöttet menekített meg, de a nyilas hatalomátvétel után egy razzia alkalmával két tucat személyt, köztük Gitta barátait is deportálták. Hanna és Lili Ravensbrückben, József ismeretlen helyen halt meg.



Fontos, hogy – bár korábban a négy barát egyike sem gyakorolta vallását – a „történések” hatására mindannyian belekerültek az „isteni erőtérbe”. (A metanoia, megtérés során Gitta keresztény hitét fedezte fel újra, Hannáék „anonim kereszténnyé” váltak, s csak azért nem vették fel a keresztséget, hogy szolidárisak maradjanak üldözött sorstársaikkal.)



Érdemes látni, mi volt a megrendítő erejű élmény, amelynek hatására Isten-közelbe kerültek. Teológiai szóval „magánkinyilatkoztatást” kaptak másfél éven át, péntekenként, háromkor (Krisztus halála óráján). A füzeteikbe írt tanításokat hitük szerint angyalaiktól kapták. Kiolvasható mindez Mallász Gitta háború utáni életéből, könyvéből. A nemzetiszocialista terrort a „nemzetközi szocializmus” terrorja követte. Esély sem volt arra, hogy „történéseik dokumentuma” közkincs legyen. Gitta az Állami Népi Együttes jelmez- és díszlettervezője lett. Külföldi turnéikon franciákkal ismerkedett meg, s 1960-ban, hogy dokumentumait kimentse, házasságot kötött egy kinti magyarral, így „törvényesen” Franciaországban maradhatott. A magyarul lejegyzett tanítások elsőnek franciául, Párizsban jelentek meg (Aubier, 1976). Gitta hangsúlyozta, ő nem szerzője ennek a kötetnek, „csak (egyik) lejegyzője”. Hazaküldött leveleiben a dokumentum stencilezett másolatai szamizdatként jöttek hazánkba. Legtöbben katolikus bázisközösségekben ismertük meg. Gitta azt ajánlotta: „mivel a tanítást élőszóban kapták, a felolvasás közel hoz az eredetihez”, ezért hangosan olvastuk fel. Az első hazai kiadás Az angyal válaszol címmel, Farkas József református lelkésznek köszönhetően 1989-ben jelent meg. Leginkább a II. vatikáni zsinat tanításaiban „megfürdött” közösségek fogadták örömmel. A kötet némán merült el a rendszerváltás zsivajában. A dogmatikusok elutasították, a hangos liberálisok „miszticizmust” gyanítva lenézték. Áttörést a második magyar kiadás hozott. 2005-ben a Párizsban élő magyar Kardos Gyöngyi támogatásával jelentette meg a Fekete Sas Kiadó. Ez a publikáció szenzáció lett. A Francia Intézet és a Magyar Rádió szervezte vetítésen, a könyv bemutatóján prominens francia és magyar értelmiségiek hallgatták Juliette Binoche-t, aki személyes vonzerejével népszerűsítette a könyvet. Sokan ekkor fedezték fel Mallász Gittát és „dialógusait”. E sorok írója még 1991-ben találkozhatott vele, kis dél-franciaországi házában. Egy évre rá Gitta átköltözött angyalaihoz, a mennyei műterembe. Az „angyalkönyvet” Yehudi Menuhin a következő szavakkal ajánlotta az olvasóknak: „Boldog vagyok, hogy rátaláltam erre a könyvre. Az angyal válaszol legmélyebb lényegemet érinti.” Claude Mettra, a párizsi rádió főszerkesztője 1974-ben készített interjút Mallász Gittával. Michel Cazenave francia író és rendező dokumentumfilmet forgatott róla. Egy francia és egy olasz film is kísérletet tett az angyali dialógusok bemutatására. Budapesten 2010-ben Molnár Ildikó színésznővel állítottuk színpadra a párbeszédet, s a néhány előadás nagy figyelmet kapott az odafigyelők részéről. Az értők értették. Sapienti sat.

Angyala mindenkinek van.