A püspök a találkozón elmondta, hogy öt éven át szolgált börtönlelkészként. „Ez idő alatt megdöbbentő volt látnom, hogy mindenkit ez a két kérdés foglalkoztatott: Ki az, aki most elfogad, aki szeret engem? És ki az, akit én szerethetek? Az előzetesben lévő férfiak és nők között nem találtam olyat, akinek az életében ne lett volna legalább egyvalaki, aki elfogadta és szerette őt, illetve akit ő elfogadott és szeretett. Úgy gondolom, az embert az teszi emberré, hogy szeretni tud, és képes elfogadni mások szeretetét. Ha igenlő választ kapunk arra a kérdésre, hogy lehet-e szeretni minket, akkor jól érezzük magunkat, még ha épp korlátozzák is a mozgásszabadságunkat. Ha azonban nemleges a válasz erre a kérdésre, akkor megfeszülünk, nyugtalanok és idegesek leszünk, veszekszünk” – hangzott el Varga László beszédében.
„Ami a legszebbé teszi az életet, az a bizalom” – hangsúlyozta a főpásztor. Hiszem, hogy Isten bízik bennünk. Amikor egy gyermek élete megfogan, az számomra azt jelenti, Isten még mindig bízik az emberben, abban, hogy tudunk jók lenni. Erre a bizalomra én azzal próbálok válaszolni, hogy magam is igyekszem bízni Istenben. Mindannyian dönthetünk. Itt bent is, hiába van lezárva a mozgásteretek, itt is dönthettek” – buzdította a kaposvári megyéspüspök az Emmi Debreceni Javítóintézetének nagykanizsai telephelyén élő fiatalokat.
Forrás fotó: Kaposvári Egyházmegye
