Álmodik a múlt: Eljöttnek lenni…

„A dolgok számbavétele a természeti népeknél a következő módon történt: az őt érdeklő dolgokról és azok viszonyairól való képzeteire újra alkalmazta a primitív ember az érdekes és érdektelen kettős elvét, szóval felosztotta a téri dogokat és viszonyokat abban a sorrendben, hogy őt mennyire érdekelték, először kettőre, majd ezt a kettőt is újra kettőre. Így osztotta fel a primitív ember a teret először a két legfőbb tájékra, mert hiszen ezekhez fűződött az élelem megszerzésére annyira fontos napfelkelte és napnyugta, amelyet ő a tér fix pontjaihoz fűződőnek vett, miután napról napra ugyanazon a helyen jött fel és tűnt le. A teret azután újra felosztotta két részre, a két legfontosabb tájéknak az ő érdekeihez legközelebb álló ellentéteit emelve ki, amikor már négy világtájat különböztetett meg, és végül felosztotta esetleg 8-ra, amely ma is előfordul kínaiaknál.

Megkülönböztette aztán az eget és a földet, de ennél tovább nem ment, mert érdekei nem kívánták, és csak később osztódott fel az ég, mint az istenek lakóhelye felsőbb és alsóbb égre (például az indeknél), a föld pedig föld feletti és föld alatti világra, a holtak lakóhelyére (például az egyiptomiaknál).” Miért is volt számomra annyira izgalmas a fenti megállapítás? Mert az alsó és felső kék eget ismerjük Kodály Újesztendő köszöntőjéből. Milyen különös, hogy 1916 decemberében, amikor Nagyszalontán gyűjtött, a köszöntőnek ezt a sorát így énekelték: „alsó kékek, felső szépek”. Kodály Arany János (1874) és Kiss Áron (1891) szövege alapján az „alsó kék ég, felső szép ég”-et kijavította „alsó szép ég, felső kék ég”-re. Mi már így ismerjük:

Új esztendő, vígságszerző, Most kezd újulni,
Újulása víg örömet Most kezd hirdetni.
Hirdeti már a Messiást Eljöttnek lenni
legyetek hát az Istennek Igaz hívei.
Alsó szép ég, felső kék ég, Dicsérd Uradat!
Urad áldjad, Nap, hold csillag, Te megtartódat.

Egy raádi változatban Kiss Áronnál az „Alsó szép ég, felső kék ég, Dicsérd Uradat!” sor helyén – ez így nem pontos, nem annak a helyén, hanem ott, ahol ez is állhatna – ez szerepel: „Áldott Jézus, dicső Krisztus, Kedvezz népednek.” Kívánjuk, kérjük ezt mi is most, egymásnak – egymásért az elkövetkezendő új évre.