Álmodik a múlt: Szentkeresztúr temploma

Római katolikus templomáról ez olvasható Orbán Balázsnál: „Ez egyhajós góth ízlésű épület; 25 lépés hosszú és 17 lépés széles hajója most egészen át van alakítva. De (20 lépés hosszú, 10 lépés széles) szentélye eredeti alakjában megmaradt, magas, merész metszetű diadalíve csúcsíves, három a hajón levőhöz hasonló halhólyag díszművezettel ékes ablak van déli oldalán.”

Azt tudjuk, hogy már 1333-ban Szentkereszt tiszteletére szentelt temploma volt, ahonnan a város neve is származik. Ennek alapjait 1968- 1971 között tárták fel, melynek korát az itt talált XI-XII. századi sírok határozzák meg. „A mai templomnál nagyobb, kéttornyú román kori templom volt, melyet igazol a gótikus lábazat alatt megtalált román kori hengertagos lábazattöredéke és a hajófal keleti belső felének egy korábbi rétegében feltárt szent püspök freskója és az egész templom régebbi alapjainak rajza.”

Teljes joggal feltételezhető, hogy a templom a tatárjárás előtt már állott. „Nem bizonyos azonban, hogy az alapjaiban elindított két tornyot felépítették-e. Nagysága arra is feljogosít, hogy szerzetesi templomnak fogadjuk el, mert a templom déli oldalán nagy, négyszög alakú épület alapjait fedezték fel, amelyet félkör alakú kőkerítés kapcsolt a templomhoz.” Ez a régi templom valószínűleg a tatárjárás idején pusztult el, mikor is a megszűnt rendi közösség hiányában, a számban is meggyengült lakosság a régi nagy templomot már nem tudta visszaállítani. Ezért a tatárjárást követő évtizedekben a régi romjaiból és annak belső területén kisebb templomot építenek, melyet a XV. században továbbfejlesztenek, amikor új szentélyt kap, amiről a zárókő 1458-as dátuma beszél. Az új templom déli kapuja kőtömbökből faragott, csúcsíves, akárcsak az északi oldalon feltárt bejárat, és csúcsívesek a kőrácsos ablakok is. „A szentélyt diadalív köti a hajóhoz, kváder kövekből csúcsívesre építve. Eredetileg a keleti fal állott itt, gótikus ablakokkal, és ennek a falnak áttörésével építették a szentélyt. A hajót sík mennyezet fedi. A szentély két négyszögű boltszakaszból és apszisból áll. A mai torony a hajóval egykorú. Barokk felső része Mária Terézia idejében épült.” Azt is tudni, hogy a templomot egykor kőkerítés vette körül: ez a nyomokban megmaradt alapfalairól állapítható meg.

A város nevéről még annyit, hogy hívták Szitás Keresztúrnak is. Ezt a melléknevet azért kapta, mert „itt nagyban foly a szitagyártás és lakói ez iparczikkel… nagy kereskedést űznek, azért a lófark itt majdnem olyan becses, mint a törököknél, hol a hatalom jelvénye volt; ki itt jár, ügyeljen lova farkára, mert a furfangos utcza-fattyak hamar megánglizálják.” Persze, ez Orbán Balázs idejében volt így. Igaz, hogy még ma is vannak furfangos utcafiak, de azok a lovak farkával ma már mit sem törődnek. Meg azután szitások sincsenek már.