Állandó diakónusok találkozója

Az ITT – Imádság, Tanulás, Találkozás – elnevezésű találkozó központi témáját a közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) való felkészülés adta. A diakónusok közösségének idei főpásztor vendége Beer Miklós váci megyéspüspök volt.
Az első este a vesperás elimádkozása után az új és a régi tagok ismerkedésével telt. Magyarországon az 1980-as évek óta 170 állandó, azaz nem áldozópapságra készülő diakónust szenteltek a püspökök, szinte kivétel nélkül nős férfiakat, akik közül jelenleg 145-en működnek a római katolikus egyházmegyék szolgálatában, öten pedig görög­katolikus állandó diakónusok. Molnár Ferenc kecskeméti diakónus, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat vezetője és Füzes Ádám, a diakónustalálkozó papi felelőse, a Kanter Károly Felnőttképző Intézet vezetője a határon túli magyar ajkú egyházmegyék diakónusainak is küldött meghívót, de közülük csak Olgyay Csaba diakónus és felesége vett részt az eseményen, a Nagyszombati Egyházmegye képviseletében.
Péntek délelőtt Versegi Beáta-Mária nővér tartott előadást Amit tudni akarsz a szentmiséről címmel. A Nyolc Boldogság közösség tagja leszögezte: a szentmisét, az eucharisztikus közösség ünneplését mindig Jézus Krisztus kezdeményezi, ő lát vendégül bennünket testének és vérének asztalánál. A mi célunk az, hogy az eucharisztikus élet ne csak a vasárnapot, hanem a mindennapjainkat is betöltse. Beáta nővér a szentmise megszokott felosztását – az ige és az áldozat liturgiáját – kiegészítette egy harmadik, személyes ponttal: a szentáldozás liturgiájával. A szentáldozásban átélem a békét, az egységet és a találkozást Istennel – mondta a teológia és a keresztény antropológia doktora, hozzátéve, hogy a szentmise végén Jézus megáld, elküld a világba, s egyben vissza is vár minket magához.
Ezután Fábry Kornél főtitkár, a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítésének felelőse tartott előadást. Röviden áttekintette az eucharisztikus kongresszusok történetét, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus nem csak a főváros katolikusainak szól: az esemény részeként például elsőáldozás is lesz Budapesten, amelyre az ország minden plébániájáról várják a jelentkezőket. Erről és a többi programról, pályázatról, készületről az esemény magyar honlapján, a www.iec­2020.hu címen tájékozódhatnak az érdeklődők – mondta a főszervező.
A szentmise és az ebéd után a résztvevők csoportokban vitatták meg az addig elhangzottakat. Ezután szentségimádás következett, majd Kovácsik Antal váci egyházmegyés diakónus vezetésével bűnbánati liturgián készültek a jelenlévők a szentgyónásra. A kiengesztelődés szentségét hat áldozópap kínálta a gyónóknak: Füzes Ádám és Fábry Kornél mellett Szilágyi János görög­ka­toli­kus pap, a lelkigyakorlatos ház igazgatója; valamint Blanckenstein György szentendrei plébános; Marton Zsolt, a budapesti Központi Szeminárium rektora és Kármán János, a váci diakónusképzés papi felelőse. A vacsora után a diakónusfeleségek Beáta nővér vezetésével sajátos identitásukról beszélgettek, míg a férfiak választhattak Füzes Ádám homiletika-work­shopja és Molnár Ferencnek a világegyház diakónusairól szóló tájékoztatása közül.
A találkozó harmadik napjának délelőttjén Beer Miklós váci megyéspüspök az egyházmegyék diakónusi felelőseivel együtt kerekasztal-beszélgetésen vett részt. „Ötven éve vagyok pap, alig több mint ötven év telt el a II. vatikáni zsinat óta, és éppen a napokban avatja szentté Ferenc pápa a zsinatot lezáró VI. Pált” – fogalmazott a püspök, megállapítva, hogy ez az ötven év bizony rövid idő, még ha a félelmetes szekularizáció és a paphiány mellett biztató jeleket is láthatunk, például a diakonátus fejlődését.

Forrás és fotó: Magyar Bertalan

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..