Állam és egyházak: barátok-e?

 

Amit szolidaritáson értünk, azt a katolikus gondolkodás közvetlenül Krisztus tanításából eredezteti. Az állam ugyanakkor nem kötelezi el magát hiten alapuló eszmények mellett. Hölvényi György pedig államférfi és katolikus…

– Gyarló, hívő keresztény embernek tartom magam. Olyan embernek, aki minden gyengesége ellenére is látja az eszményt, amelyet a krisztusi tanításból úgy ismerünk, hogy a szeretet parancsa. A szolidaritás ezen az alapon állhat. Az állam nem beszél ugyan isteni teremtményről, de értéknek tekinti az embert, és az egyházakra nem csupán társadalmi szerepvállalókként tekint. A jelenlegi kormány ismeri és elismeri azt az értéket is, amely az egyházak spirituális valóságából ered, s így tulajdonképpen független az állammal ápolt kapcsolattól.

– Egyházakról beszélünk, ugyanakkor az állam nem minden egyházzal működik együtt, legalábbis nem mindegyiket tartja alkalmasnak arra, hogy közpénzből támogassa. Van-e terve a közelmúltban elfogadott egyházi törvénnyel kapcsolatban?

– Nézzük, mi volt a cél! A közjó szempontjából a magyar társadalom számára kiemelkedő hasznosságú felekezeteknek stabil, átlátható rendszert biztosítani. Ezt a törvény megvalósította. Magyarországon harminckét felekezet rendelkezik államilag elismert egyházi státussal, ami európai viszonylatban egyedülállóan magas szám. Németországban és Ausztriában például tíz alatt van a közpénzből támogatott felekezetek száma. Természetesen a többi felekezet is szabadon folytathat hitéleti és közösségi tevékenységet, de nem egyházi, hanem egyesületi keretek között.

– Számíthatunk-e a közeljövőben a közoktatásban kötelezően választható hit-, illetve erkölcstanoktatással kapcsolatos fejleményre?

– A kérdése közelebbről az oktatás területéhez tartozik, amellyel az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül magától értetődő az együttműködés. Az erkölcsi megújulás iránti igény az egész társadalmat érinti, ezért került napirendre, hogy a hit- és erkölcstan önálló tantárgyként jelenjen meg az oktatásban. Hogy miként lehet ezt felmenő rendszerben bevezetni, az erkölcsoktatást hitoktatással kiváltani, az rengeteg egyeztetést igényel, ami a következő hetek-hónapok feladata lesz. Érdemes tudnunk ezzel kapcsolatban, hogy a közelmúltban fejeződött be egy találkozássorozat a történelmi egyházak vezetőivel. Ennek során nyilvánvalóvá tettük, hogy az egyházakról, az egyházi ügyekről az érintettekkel történő egyeztetés nélkül nem születik döntés.

– Az államtitkárság munkájának másik területe a civil világ. Nyugat-Európában mennyire szorulnak állami forrásokra a civilek?

– A klasszikus értelemben vett „civilség” azt jelenti, hogy egy közösség saját elhatározásából kíván tenni valamit a közjóért – legyen az sport, művészet, segítőtevékenység, környezetvédelem vagy ezer más dolog –, és amire vállalkozik, ahhoz képes saját maga előteremteni a forrást is. A magyar civil világ „történelmi okokból” nincs ebben a helyzetben. Önmagában tiszteletre méltó vállalásai nem valósíthatók meg az állam jelentős mértékű helytállása nélkül. Ez a furcsa, mondhatnánk ellentmondásos helyzet mindaddig fennmarad, amíg a magyar civil világ meg nem erősödik annyira, hogy önmaga tudja finanszírozni a saját vállalásait.

– Van-e remény arra, hogy – egyébként a GDP hat százalékának megfelelő anyagi értéket képviselő – civil célok támogatása a jelenleg ismertnél kevésbé bürokratikus módon történjék?

– Magam is észleltem azt a jelenséget, amelyről beszél. Ugyanakkor indokolt és belátható az állam igénye, hogy az adófizetők pénzéből történő juttatások felhasználását alapos és részletes elszámolással igazolják. A korábbi években bizonyos lazaság volt tapasztalható e tekintetben. A támogatási rendszer bürokratizmusa a közösen megteremtett javak iránti felelősség, az elszámolás kultúrájának általános javulása arányában csökkenhet a jövőben.

– Feladatköréhez tartoznak a nemzetiségi kapcsolatok is. Van Magyarországon nemzetiségi kérdés?

– Ha úgy értjük, van-e súlyos probléma e téren, akkor nincs. Kihívások viszont vannak, és lesznek is.

– A társadalmi fölzárkóztatás nemzetiségi ügy?

– Ez a Társadalmi Fölzárkózásért Felelős Államtitkársághoz tartozik, de természetesen ezer szállal kapcsolódik a mi területünkhöz is. Számos problémával találkozunk, amelyek elől nem térünk ki. Nemzeti önbecsülésünk szempontjából is fontos, hogy a felzárkóztatás terén eredményt tudjunk felmutatni. Ennek megvalósulását elősegíti az Emberi Erőforrások Minisztériumának új struktúrája is.

– Összeegyeztethető-e a sokszínűség és az elkötelezettség az életében és a munkájában?

– Hálás vagyok azért, hogy sokfelé járhattam, sokféle emberrel találkozhattam. Reményeim szerint a tapasztalataim megértőbbé tettek, és képessé arra, hogy az enyémtől eltérő gondolkodású emberben is mindig Isten teremtményét lássam.

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.