A zsinat idején még sokan tartottak attól, hogy a zsidó vallással és a zsidósággal folytatott egyházi kapcsolatok dokumentumba foglalása megnehezítheti a tárgyalásokat az iszlám világgal. Ám azóta – ha olykor akadozva is – minden nem keresztény vallás értékeit elismerve és tiszteletben tartva bontakozik ki az egyházi párbeszéd.
VI. Pál pápa már 1964-ben létrehozta a Nem Keresztények Titkárságát, amely az idők során több szervezeti változáson ment át, s ma olyan hozzáértő főpásztorok felelős vezetésével működik, mint Jean-Louis Tauran és Kurt Koch bíborosok.
Hazánkban is jelentős előrelépés történt. „A közös fellépések nyomán, úgy tűnik, hogy a társadalomban széles körű egyetértés és elkötelezettség kezd kialakulni a kölcsönös tisztelet, sőt a különböző vallású, nemzetiségű emberek alkotó együttműködése mellett” – állapította meg Erdő Péter bíboros, prímás. E folyamat további erősítése javíthatja az egész társadalom lelkiállapotát, és növelheti erkölcsi szilárdságát.
A bíboros kiemelte, hogy több olyan szervezet is működik hazánkban, amely a zsidóság és a különböző keresztény egyházak tanácskozásainak, konferenciáinak, szakirodalmi tevékenységének is teret ad.
Figyelemre méltó, hogy az 1936-ban alapított Zsidó Világkongresszus, bár elsődlegesen nem vallási szervezet, hanem fő célja, hogy „a zsidó nép diplomáciai karjaként lépjen fel”, fontosnak tartotta, hogy háromnapos közgyűlésének utolsó napját a vallások közötti párbeszéd témájának szentelje. A résztvevők szót emeltek a muzulmán, a keresztény és a zsidó vallás közötti párbeszéd további erősítése mellett.
