Áldás és üzenet

Józsa Judit kerámiaművész Magyar család című szoboregyüttesét a templom plébánosa, Osztie Zoltán áldotta meg a család éve bezárásának központi eseményén. Ünnepi beszédet Jókai Anna Kossuth-díjas író mondott, közreműködött Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Operaház örökös tagja.

Az ünnepség résztvevőit levélben köszöntötte Bíró László püspök, aki megköszönte Józsa Juditnak és a plébániai közösségnek, hogy mindnyájunk figyelmét a társadalom gyökerére, a családra irányítják. Az egészséges családok sokaságában rejlik a jövőnk – hangsúlyozta a püspöki kar családpasztorációs felelőse.

Magyarország középkori adományleveleinek megfogalmazását idézi fel Józsa Judit kerámiaművész hasonló dokumentuma, amikor úgy fogalmaz, hogy a „Szentháromság, az oszthatatlan egység nevében a Nagyboldogasszony-főplébánia-templom híveinek és összes utódainak adományozom örökre a jelen műalkotást…”

A szoborcsoport leleplezése és megáldása után Jókai Anna méltatta a középkori templom keresztelő-kápolnájában elhelyezett alkotást, amelynek alapja egy gyökeres szilfatörzs, anyaga terrakotta. A szabályos kört formáló kompozíció az egység, a teljesség, az eredeti tökéletesség jelképeként a világmindenségre utal. A fatörzs gyökerei, melyekre a gyerekek támaszkodnak, emlékeztetnek a nagyszülőkre, a dédszülőkre, az ősökre, s mindarra a magyar földből kinövő hagyományra, melyet nekik a családban meg kell tanulniuk, tovább kell vinniük. A törzs hátsó részéből, a gyökerek közül nőnek ki a reménység virágai. Ott olvasható a szobor üzenete is: „Hiszek az egy Istenben, hiszek a hazában, hiszek a nemzetben, hiszek az összetartozásban, hiszek a szeretetben és hiszek a családban.”

Számomra spirituális üzenetet hordoz a kompozícióban szereplő négy gyermek – mondta lapunknak Jókai Anna. – Két gyermekkel a szülők – miután eltávoztak az örökkévalóságba – csak kettejük veszteségét állítják helyre a világban. A harmadik testvér a növekedést jelenti. Amikor azonban annyira tele van az ember szíve örömmel és vágyakozással, hogy valamit még hozzá akar tenni a teremtés gyönyörű tervéhez, akkor érkezik a negyedik gyermek, aki már a szeretet túlcsordulása. Az Atya ember iránt érzett túlcsorduló szeretete nélkül karácsony sem lehetett volna – tette hozzá az írónő.

Bár a jó család egy fészekhez hasonló, amely védelmet nyújt az embernek, azért az öröm és a biztonság mellett súlyos feladatot is ró a tagokra. A fiatalokat arra is fel kell készíteni, hogy a „családban élés” nehéz, Istentől és embertől kapott feladat.

A család egy szentséges munkaközösség – zárta gondolatait Jókai Anna. A család éve rendezvénysorozat záró mozzanataként a plébániai közösség agapéval egybekötött együttléten látta vendégül a híveket.