Alázatos élet Jézus kedvéért
Fotó:Veszprémi főegyházmegye

 

 

Az ügyiratban megtalálhatók a helyszíni szemlék eredményei, történész és teológus szakértők szakvéleményei, a Bódi Mária Magdolna ma is élő tiszteletével kapcsolatos kivizsgálás anyaga és a delegátusnak, valamint az érseknek az üggyel kapcsolatos felterjesztése is.
Márfi Gyula érsekkel együtt misézett Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora, Kovács Gergely pápai káplán, az ügy nemrégiben kinevezett szentszéki posz­tu­lá­tora, Vértes­aljai László SJ, a Vatikáni Rádió magyar adásának felelős szerkesztője, valamint a főegyházmegye küldöttségének tagjai, Takáts István érseki kancellár és Szakács Péter, a bol­dog­gá­avatási ügy püspöki delegátusa. A küldöttség tagja volt továbbá Varga Tibor, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár munkatársa.
Szentbeszédében Márfi Gyula Bódi Mária Magdolna példáját állította a jelenlévők elé, hangsúlyozva, már az is csodának számíthat, hogy ezt az egyszerű, szegény családból származó lányt Isten kiválasztotta és megajándékozta kegyelmével. A napi evangéliumhoz kapcsolódva kiemelte, az alázat mellett Magdi legnagyobb erénye az volt, hogy igyekezett mindent megtenni Jézus kedvéért, így például rendszeresen éjszakába nyúlóan imádkozott az ágy mellett térdelve.
Számunkra tanulság ez, hogy legyünk alázatosak és óvatosak mások megítélésében, s tegyünk meg minden tőlünk telhetőt Isten szolgálatában – zárta gondolatait a főpásztor, aki a liturgia végén megköszönte munkatársainak az ügy érdekében végzett fáradozásaikat.
A szentmise után a delegáció tagjai átvitték a mintegy harminc kilogrammnyi iratanyagot tartalmazó lepecsételt dobozt a Szent Péter tér sarkán lévő Szentek Ügyeinek Kongregációja épületébe, és átadták azt  Angelo Amato bíboros, a kongregáció prefektusa megbízottjának. A doboz több ezer oldalnyi iratanyagot tartalmaz. Ebben találhatók a tanúvallomások, amelyekben magas rangú egyházi személyektől kezdve egyszerű családokig számos személy vallomása szerepel. Helybeliek, a Veszprémi és más egyházmegyéhez tartozók, valamint külföldről származók tanúvallomásait is sikerült összegyűjteni, olyan emberekét is, akik rendszeresen járnak imádkozni Litérre, Bódi Magdi sírjához. Az iratok között megtalálható továbbá a helyszíni szemlék eredménye, történész és teológus szakértők szakvéleményei, a Bódi Mária Magdolna ma is élő tiszteletével kapcsolatos kivizsgálás anyaga és a delegátusnak, valamint az érseknek az üggyel kapcsolatos felterjesztése.
A boldoggáavatási ügy egyházmegyei szakaszát Mindszenty József, akkori veszprémi püspök kezdte meg még 1945-ben, a kommunista diktatúra azonban megakadályozta a folytatást. A rendszerváltáskor Szendi József püspök újra fölkarolta az ügyet. Márfi Gyula érsek, miután megszerezte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia támogatását és a Szentek Ügyei Kongregációjának jóváhagyását, a legújabb ka­no­ni­zá­ciós eljárási szabályok szerint folytatta le az egyházmegyei eljárást, amely hivatalosan 2016. október 22-én zárult le.
Az elkövetkező időszakban a kongregáció munkatársai megvizsgálják a benyújtott anyag formai és jogi érvényességét, majd ezt követően elkészítik az úgynevezett Po­si­tiót (az iratanyag alapján készített összefoglaló jelentést – a szerk.). A bíborosok testülete, és végső soron a szentatya dönt majd arról, hogy Bódi Mária Magdolna példaként állhat-e mindannyiunk előtt, és megtörténhet-e boldoggá avatása.
Márfi Gyula érsek a nap további részében interjút adott a Vatikáni Rádiónak, majd meglátogatta a Pápai Magyar Intézetet is.
A Veszprémi főegyházmegye számára nagy öröm, hogy Bódi Magdi boldoggá avatásának ügyét immár gondjaiba vette a Szentszék. A főegyházmegye papjai és hívei legközelebb április 22-én, szombaton imádkozhatnak közösen a boldoggáavatási ügy sikeréért, Litéren.
(Kérik, hogy az imameghallgatásokat továbbra is a Veszprémi Főegyházmegyei Hatóságnak jelezzék.)