Ezért is szervezi Ausztria és Magyarország közösen 2009-ben a Haydn-évet, a zeneszerző halálának kétszázadik évfordulója alkalmából. Az emlékév célja, hogy a közös osztrák-magyar örökséget, Haydn zenéjét átadja, és legfőképpen megszerettesse a következő generációkkal is. E gazdag, sokszínű és műfajában is változatos életművet a legkülönfélébb oldalról igyekeznek a következő esztendő során bemutatni. A Művészetek Palotája újévi hangversenye nyitja meg a jubileumi évadot: a világ egyik vezető együttese, a Londoni Filharmonikus Zenekar és Kórus adja elő Haydn A teremtés című oratóriumát, Fischer Ádám vezényletével. Ezt követően egész évben koncertsorozatok és egyszeri nagyszabású estek váltják egymást, megidézve Haydn változatos zenei világát. A Bartók rádió minden második hétfői márványtermi hangversenyét Haydn kamarazenéjének szenteli, a legkiválóbb magyar muzsikusok közreműködésével. Az évad programjai között olyan érdekességeket is találhatunk, mint a Philemon és Baucis című opera kifejezetten gyerekeknek készült előadása Budapesti Tavaszi Fesztivál keretei között, vagy a Haydn-életmű és a XX-XXI. század zenéje közötti kapcsolatot feltáró háromnapos budapesti koncertsorozat.
Esterházy Pál herceg 1761-ben nevezte ki az osztrák komponistát másodkarmesterré kismartoni zenekara mellé. A herceg egy év múlva meghalt, utódja fivére, Esterházy „Fényes” Miklós lett, aki testvéréhez hasonlóan aktívan muzsikált, így zenekari darabokat és operákat rendelt Haydntól, aki időközben átvette a hercegi zenekar vezetését. A versailles-i mintára építtetett Esterházy- kastély 1766-ra készült el a mai Fertődön, majd két év múlva a színház és a Muzsikaház is felépült, amely húsz évig volt Haydn otthona. Az emlékév kiemelt helyszíne lesz ezért Fertőd-Eszterháza.
A nyári kastélykoncertek immár hagyományos programjai mellett az évforduló alkalmából meghívják Eszterházára a neves európai Haydn-fesztiválokat, de az év során egy koncertsorozat keretében a zeneszerző összes Eszterházán írt szimfóniája felcsendül az Orfeo Zenekar előadásában, Vashegyi György vezényletével. A főúri család korabeli életét bemutató időszaki tárlat mellett megújul a kastély állandó Haydn-kiállítása is, valamint közadakozásból felállítják a komponista és mecénása szobrát. Az emlékév kiemelt időpontja, a zeneszerző halálának pontos évfordulója, május 31-e, illetve az azt megelőző napok lesznek. Ekkor rendezik meg az évad nemzetközi zenetudományos konferenciáját, amelyen ötvenöt ország képviselői vesznek részt. Május 31-én pedig a világ minden táján felhangzik A teremtés-oratórium – hazánkban eddig öt koncertet jelentettek be, de a szervezők még várják azon zenekarok jelentkezését, amelyek csatlakozni kívánnak ehhez az eseményhez.
„Az én nyelvemet az egész világ érti” – állította Haydn, és e nemzetközivé szélesedő emlékév is ezt bizonyítja. Külföldi magyar intézetek szervezésében egyébként Berlin, London, Pozsony, Prága és Sepsiszentgyörgy is megemlékezik az osztrák zeneszerzőről. Az év során igyekeznek azokhoz is közelebb vinni Haydn életművét, akik kevésbé hallgatnak klasszikus zenét. Az újabb nemzedékkel például rendhagyó énekórák és kifejezetten gyermekeknek szóló előadások segítségével ismertetik meg a klasszikus darabokat. A komponista hagyatékának legnagyobb részét őrző Országos Széchényi Könyvtár pedig kiállítást rendez április 2- a és július 12-e között. A tárlat egyik különlegessége, hogy képanyagát Móser Zoltán fotóművész passiójeleneteket ábrázoló sorozatából válogatják.„Ha Istenre gondolok, a szívem úgy megtelik örömmel, hogy áradnak a hangjegyek, mintha csak orsóról gombolyítanák őket” – írta Haydn. E vallomás ma is élő bizonyítékai a komponista egyházzenei darabjai, amelyeknek szintén kiemelt szerepük lesz az emlékévben. Égi Harmóniák címmel eredeti liturgikus környezetben hangoznak majd fel Haydn miséi. Az előadás-sorozat egyik fő helyszíne a budapesti belvárosi főplébánia templom lesz, ahol minden hónap egyik vasárnapján, szentmise keretében szólalnak majd meg Haydn miséinek tételei.
