Aki reményt ad Európának

Az első előadást Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiaprofesszora tartotta, bemutatva XVI. Benedek pápa törekvését, hogy visszavezesse a XXI. századi európaiakat saját keresztény gyökereikhez. A görög-latin szellemiségre épülő biblikus keresztény kultúra nem nélkülözheti a görög filozófiát és a római kor műsvészetét sem – hangsúlyozta az előadó – melyeket Szent Pál, a népek apostola példáját követve a kereszténységnek sikerült saját gondolkodásába integrálnia. A teológus kifejtette, hogy az újkori történelemben merült fel az igény az egységes Európa létrehozására, melyben a katolikus egyháznak is nagy szerepe volt, mivel megálmodói (De Gasperi, Schuman, Adenauer) hívő keresztények voltak. Nagy lendületet adott egész Európának, amikor XXIII. János pápa meghirdette a II. vatikáni zsinatot, s VI. Pál pápa bölcs irányításával az egyház megnyílt a világ felé. Ezt tudta kibontakoztatni II. János Pál pápa, akinek történelmi személyisége nagyban hozzájárult az egységesülő Európa létrejöttéhez. Kránitz professzor rámutatott, hogy XVI. Benedek pápa, folytatva elődeinek a munkáját. immár a XXI. századi Európa számára fogalmaz meg útmutatásokat, mivel az Európát alkotó nemzetek vezetői eltértek az „alapító atyák” kezdeti elgondolásától, és félretették a keresztény értékeket. Ezzel egy morális válságba vezették a ma élő európai polgárokat. Ahhoz, hogy újra remény szülessen az emberszívekben – XVI. Benedek szerint – fontos a párbeszéd a monoteista vallásokkal, az ortodoxiával és a többi keresztény egyházzal. Az előadás a pápa tanítására támaszkodva kitért arra, hogy az európai társadalom reményének visszaadásában jelentős a katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben, valamint az Európai Unió jövője szempontjából döntő a keresztények felelőssége is. XVI. Benedek pápa nagy körleveleivel: a Deus caritas est enciklika (2005), a Spe salvi enciklika (2007) és a Caritas in veritate (2009) megnyilatkozásaival bátorítást nyújt Európa minden polgára számára, legyen hívő vagy nem hívő, mivel a Szentatya mindig az ember igazi javát nézi – hangsúlyozta a nagyböjti sorozat első előadója.

M-L