Aki kimaradt, az lemaradt

Minden reggel szentmisével kezdődött a nap, ezután hétfőn íjászkodással próbálkozhattak az érdeklődők a templomkertben, a pinceklubban gyöngyfűzéssel, tulipánhajtogatással, bohóckészítéssel telt a nap, de lehetett fadobozokat is festeni. A hét többi napján kirándultak: a Budai hegyekbe, Visegrádra, meglátogatták a Vidám Parkot, az utolsó nap pedig a Paskál strand medencéiben lubickoltak. A szülők örömmel engedték gyermekeiket a táborba, hiszen hasonló korú társaikkal lehettek együtt, megbízható emberek foglalkoztak velük. Lehetőség volt arra is, hogy csak egy vagy két napon vegyenek részt a programokon, amelyeknek költségeit a szülők fizették. A hívek részéről pénzbeli és más adomány is érkezett, így akinek anyagi segítségre volt szüksége, a plébánia megoldotta. Keve és Ákos már az első nap ott volt és jól érezte magát, a kézműves foglalkozásokon fadobozokat festettek, majd a kerti íjászkodást próbálták ki, ami nagyon izgalmasnak ígérkezett. Már az elején ötvenkét gyerek jött el, de a létszám mindennap változott – mondta János atya. Közben megérkezett a friss kenyér, és a szorgos segítőknek köszönhetően több májkrémes kenyér talált gazdára. A közös ebéd után játék következett, majd délután véget ért a mulatság, de azzal a tudattal indultak haza, hogy holnap is várják őket a „bosis” napközis táborba.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..