„Ahol Isten, ott a jövő”

A rövid repülőúton az újságírók négy kérdésére válaszolt a szentatya. A látogatása elleni tüntetésekről ezt mondta: „A tiltakozás egy szekularizált, szabad, demokratikus országban normális jelenség.” Természetesen németnek érzi magát, bár több mint harminc éve a Vatikánban él. Ma is jóval több könyvet olvas németül, mint más nyelveken. A szülőhely, az anyanyelv és a szülőhaza kultúrája meghatározó az ember életében – mondja. A pápa szólt arról is, hogy megérti, ha a papi szexuális visszaélések bűneit tapasztalva vannak, akik kilépnek az egyházból. Az egyháznak határozottan kell fellépnie e bűnök ellen.

A német elnök hivatalos rezidenciáján, a Berlin nyugati részén fekvő Bellevue-kastélyban mondott első beszédében a pápa felvázolta látogatása lényegét. Bár hivatalos útról van szó, nem politikai vagy gazdasági célok vezérelték, ahogy más államfőket, hanem az, hogy találkozzék az emberekkel, és Istenről szóljon nekik. „Ahogy a vallásnak szüksége van a szabadságra, ugyanúgy a szabadságnak is szüksége van a vallásra” – figyelmeztetett. Az emberi együttélésben nem létezhet szabadság szolidaritás nélkül. Csak úgy tudjuk megvalósítani személyes szabadságunkat, ha erőfeszítésünk mások javát is szolgálja. Ez nem pusztán a magánéletre, hanem a közéletre is vonatkozik. A szubszidiaritás elvét kell érvényesíteni, teret adva a kisebb struktúráknak, elősegítve önállóságukat – emlékeztetett az egyház tanítására.

A szentatya Angela Merkel szövetségi kancellárral az Európai Unió időszerű problémáiról is beszélgetett a püspöki konferencia épületében.

 

Beszéd a Bundestagban

A nagy érdeklődéssel várt beszédre szeptember 22-én délután került sor a német országgyűlésben. XVI. Benedek az alkalomnak megfelelően politikai és jogi szempontokra világított rá, utalva a pozitivista és a keresztény világnézetre. Elemezte az egész Európát jellemző aktuális helyzetet. Megállapította: a politika legyen elkötelezettség az igazságosságra, és ezáltal teremtse meg a béke alapfeltételeit.

A jog alapvető kérdéseiben, amelyekben szerepet játszik az ember és az emberiség méltósága, nem elegendő a többség elve. A totalitárius rezsimekkel szembeni ellenállók a jogot és az egész emberiséget szolgálták. Mára ez a kérdés még bonyolultabbá vált. A jog és a filozófia kereszténység előtti kapcsolatából indul ki az az út, amely elvezet a jog fejlődéséhez, egészen az Emberi Jogok Nyilatkozatáig és a német alaptörvényig.

A ma uralkodó pozitivista felfogás a természetet pusztán funkcionális szempontból tekinti, amely nem épít hidat az ethosz és a jog felé. A környezetvédelem ma már vitán felüli kérdés. Azonban létezik emberi ökológia is. Az ember lélek és akarat, de egyben természet is. Akarata akkor helyes, ha hallgat természetére, azt tiszteletben tartja és elfogadja önmagát, vagyis azt, hogy nem saját maga teremtése. Csak így lehet megvalósítani a valódi emberi szabadságot. Európa kulturális öröksége azt mutatja, hogy az emberi jogok, a törvény előtti egyenlőség, minden ember sérthetetlen méltósága olyan elvek, amelyek a teremtő Isten létezését hirdető meggyőződés alapján fejlődtek ki. A jog védelme nagy feladatunk a mostani történelmi pillanatban – állapította meg a pápa.

Keresztény–zsidó örökség
 
XVI. Benedek a zsidó közösség tizenöt képviselőjével a Reichstag egyik emeleti termében találkozott. Mindkét közösség alapvető hagyományainak jelentős része közös örökség – mondta beszédében a pápa. Ugyanakkor egyértelmű, hogy Izrael és az egyház közötti megértésnek még növekednie kell. A pápa utalt a mostani találkozó helyszínére, ahol az európai zsidó lakosság kiirtását megtervezték és megszervezték. A náci terror előtt közel félmillió zsidó élt Németországban, a német társadalom szilárd elemét képezve. Adolf Hitler pogány bálvány volt, aki át akarta venni a bibliai Isten helyét. Az egy Isten elutasítása mindig azzal jár, hogy az emberi méltóságról is megfeledkeznek. Elismerően szólt arról, hogy az utóbbi évtizedekben a zsidó élet valódi virágzásáról lehet beszélni Németországban. Az egyház közel érzi magát a zsidó emberekhez. A keresztényeknek meg kell érteniük a judaizmussal való bensőséges rokonságukat. A bibliai szövegek újraolvasását párbeszédben kell művelni, ha meg akarjuk érteni Isten akaratát és szavát.

Szentmise az olimpiai stadionban

A pápa szeptember 22-én este hetvenezer ember részvételével mutatott be szentmisét Berlinben. Elmondta: az egyház kritikusai csak a külsőségeket látják, és egy szervezetnek tekintik a sok közül. Elfelejtik sajátos küldetését. Az egyház misztérium. A tanácstalanság és a házassági, baráti hűtlenségek idején a világosság, a remény, a bizalom, a megnyugvás és a rejtett értékek helye. Életközösség Krisztussal és egymással. Krisztus azért jött és alapította egyházát, hogy hívja a bűnösöket. Nekik van szükségük orvosra, nem az egészségeseknek. Krisztussal maradni annyi, mint az egyházzal maradni.

Berlinben a pápa a németországi iszlám közösség képviselőivel is találkozott, és a német katolikusokkal való együttműködésüket termékenynek nevezte. Ennek alapját a német alkotmányban biztosított jogok jelentik. A politikának a nyilvános vallásgyakorlatot is biztosítania kell, a vallás nem tekinthető csupán személyes ügynek. Fontos, hogy keresztények és muzulmánok közös tanúságot tegyenek hitükről a társadalomban. Mindinkább ismerjék és értsék meg egymást.

Ökumenikus istentisztelet Erfurtban

Másnap a szentatya Türingiába utazott. Erfurtban az egykori Ágoston-rendi kolostorban találkozott a német evangélikus egyház vezetőivel. Schneider elnök-püspök kifejezte sok evangélikus hívő kérését a vegyes házasság és az eucharisztikus közösség érdekében. Kifejezte reményét, hogy a szentatya részt vesz majd 2017. október 31-én egy közös ünnepen. A pápa válaszában Luther Mártont szenvedélyes istenkeresőnek nevezte. A párbeszédben katolikus és evangélikus részről egyaránt húsz személy vett részt a kolostor káptalani termében. A pápa közös keresztény hitvallásunkat idézte azon a helyen, ahol Luther szerzetesként élt. A reformátor számára a teológia nem akadémikus tudomány volt, hanem Istenben és Istennel való személyes sorsának, életének feltárása. Mindig Krisztust állította a középpontba.

Korábban hiba volt a felekezetek elválasztó elemeinek előtérbe állítása. Ma már eljutottunk oda, hogy közös vonásaink tudatosultak – imában, erkölcsi kérdésekben, tanúságtételben. Vigyáznunk kell a kereszténység Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában jelentkező új formáira, amelyek szinte csak érzelmiek, és dogmatikai, racionális elemeket nem tartalmaznak – mondta a pápa. Ugyancsak nagy közös kihívás a hittől való tömeges eltávolodás. Nem taktikára, hanem megélt hitre van szükség. A mai ember hiányos, sokszor hiányzó bűntudatára is felhívta a figyelmet a pápa, holott korrupciótól, pénzéhségtől, környezetrombolástól és a javak igazságtalan elosztásától szenved a világ.

A szeptember 23-i vesperáson Etzelsbachban kilencvenezer hívő gyűlt össze, hogy együtt imádkozzon a pápával.

A katolikus hit a közéletben

A pápa szeptember 24-én Erfurtban harmincezer ember előtt beszélt az egyházmegye egyik védőszentjéről, Árpádházi Szent Erzsébetről, és megállapította: a katolikus hitnek a közéletben is van jövője Németországban.

Szombaton délután találkozott Helmut Kohl volt német kancellárral. A freiburgi szemináriumban a pápa beszédet intézett az ortodox egyházi képviselőkhöz, akiket az emberi jogok, az élet méltósága és a házasság szentségének védelmére buzdított. Találkozott a Német Katolikusok Központi Bizottságának tagjaival. „Ha nem találjuk meg a hit őszinte megújulásának útját, minden strukturális reform hatástalan marad” – figyelmeztetett. XVI. Benedek beszédében „egy kívülálló szemével” vizsgálta Németországot: jólétet, rendet és hatékonyságot talál a távoli országból érkező látogató – ugyanakkor nagyarányú szegénységet az emberi kapcsolatokban és a vallási életben. A relativizmus következményeként sokan képtelenek az önmegtagadásra vagy a másokért való áldozatra. A közjó és a szükségben élők iránti önzetlen elkötelezettség is hanyatlóban van a szociális és a kulturális szférában. Sokan nem tapasztalták meg Isten jóságát, nincsenek kapcsolatban a történelmi egyházak intézményeivel. E probléma megoldása az Új Evangelizáció Pápai Tanácsára hárul, de mindannyiunkat érint. Kérdés, hogy a német egyházban a jól szervezett struktúra mögött van-e megfelelő spirituális erő, az élő Istenbe vetett hit ereje – vetette fel a pápa. – Őszintén el kell ismerni, hogy a struktúrák túlsúlyban vannak a Lélekkel szemben. A valódi válság, amellyel az egyháznak szembe kell néznie a nyugati világban, a hit válsága. Ha nem találjuk meg a hit őszinte megújulásának útját, minden strukturális reform hatástalan marad.

Este Freiburgban imavirrasztáson vett részt harmincötezer fiatal.

Freiburgi homília

A zárónapi szentmisén mintegy százezer hívő vett részt. Homíliájában a pápa megállapította: a mindenható Isten maga szabott határt hatalmának, amikor elismerte teremtményei szabadságát. Az emberek sokszor visszaélnek szabadságukkal, mégis hálát kell adnunk a szabadság ajándékáért. A pápa hangsúlyozta: „Az agnosztikusok, akiket Isten létének kérdése gyötör, bűneiktől szenvedő emberek és tiszta szívre vágynak, közelebb vannak Isten országához, mint azok az egyháziak, akik rutinból végzik munkájukat és csak az egyházi apparátust tartják szem előtt, anélkül, hogy szívüket megérintette volna a hit!” – mondta XVI. Benedek, hozzátéve: a keresztények életének mindig Krisztus legyen a mércéje. A német helyi egyház továbbra is áldást jelent az egész világegyház számára, ha hűséges egységben marad Szent Péter és az apostolok utódaival, ha sokféle módon együttműködik a missziós területekkel.

A pápa szeptember 25-én még fogadta az alkotmánybíróság tagjait, a freiburgi koncertteremben az egyházban és a társadalomban elkötelezett katolikusokhoz szólt, majd a lahri repülőtéren vett búcsút szülőhazájától.