„A világot jóvá alakító kis királlyá kenünk föl”
Fotó: Sant’Egidio közösség

 

Örömteli ünnep volt ezen a vasárnapon a Kaníziusz Szent Péter-templomban, amelyet megtöltöttek a szegények: a Sant’Egidio közösség barátai, hajléktalanok, a környéken élő nehéz sorsú családok, gyermekek. Egy különleges eseménynek, Dani keresztelőjének lehetett részese az ünneplő sereg.
Dani tizenöt éves, több mint három éve jár a közösség foglalkozásaira, amelyet a béke iskolájának neveznek, mert különféle gyerekek járnak ide, szegények és gazdagok, jó és rossz tanulók, s együtt ismerik meg azt a barátságot, amelyre az evangélium tanít, azt a nyitottságot, amellyel mások felé fordulnak, azt a békés együttlétet, amely széppé teszi mind­annyiunk életét.
Dani és kisebb testvére speciális nevelési igényű gyerekek, a nagymamájuk neveli őket szerény körülmények között. Amikor Dani megismerkedett a közösségben Kingával, csak sötétben, elbújva lehetett vele beszélgetni, annyira zárkózott volt. Sok közös program, együttlét, táborok után ma már szívesen szóba elegyedik mindenkivel. És nemcsak mosolyog, hanem idősek otthonába is jár más gyerekekkel együtt, hogy mosolyt csaljon a magányos idősek arcára: énekel nekik, és vidáman meséli, hogy legutóbb táncra is perdült egy nénivel. Élete szép példája annak, mivé válhat az ember, ha Jézus tekintetével néznek rá, s mire képes a szeretet: megnyitja az ember szívét, nyitottá teszi mások iránt, és képessé arra, hogy bár maga is sok mindent nélkülöz, adni tudjon másoknak.
A keresztelő hátterében ott volt Dani átalakulásának egész csodája: találkozott a közösségben más fiatalokkal, megismerte általuk az evangéliumot, és most az egész keresztény család tagja lett. Koronkai Zoltán jezsuita nagy szeretettel fordult felé a szentmisén. Homíliájában is a keresztségről beszélt, amely által az ember végérvényesen a barátja lesz Istennek. Ég és föld elmúlnak, de Jézus szavai soha el nem múlnak – tanította az evangélium szavai nyomán: a szeretet művei örökre megmaradnak. Dani keresztelője mind­annyiunk, valamennyi keresztény ügye, együtt fogadjuk be, öleljük át őt az Egyházban. És nemcsak mi, hanem a mennyei Egyház is, a szentek, akik előttünk jártak – tette hozzá.
A szegények, a hajléktalanok nagy figyelemmel kísérték szavait, és örömmel vettek részt a keresztelési szertartáson. Családias hangulatot teremtett a szentek segítségül hívása. Kik vannak jelen a templomban? – tette fel a kérdést Koron­kai Zoltán, s kérték Szent Erzsébet, Kaní­ziusz Szent Péter, Xavéri Szent Ferenc, Gonzaga Szent Alajos, Szent Egyed közbenjárását, aztán a hívek kedvükre sorolhatták a szenteket, akiknek könyörgését remélték.
Megrendítő pillanat volt, amikor a hitvallás kérdéseire a szegények szájából erőteljesen, meggyőződéssel hangzott, hogy „ellene mondunk”, „hiszünk”… Szinte tapinthatóvá vált, hogy az embernek mekkora szüksége van a hitre, a jó választására a rossz ellenében. Nem az a fontos, tudjuk-e pontosan, mikor kell válaszolni, mi a szertartás rendje, hanem a vágy, hogy a jó mellett döntsünk.
A krizmával való megkenés előtt Zoltán atya elmondta, hogy régen a királyokat kenték meg. Minden keresztény király, „a világot jóvá alakító kis királlyá kenünk föl téged” – fordult Danihoz.
A szentmise után a közösségi terem terített asztalaihoz ültek le a szegények és a közösség tagjai, hogy baráti beszélgetés és zenés műsor mellett költsék el a finom vacsorát, ami Konkoly Edit konyhájában készül: a Száron található Élni Jó Házban havonta egyszer a közösség barátaival együtt főznek, és Budapestre szállítják az ízletes ételeket.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..