A világot beragyogó fényről

Kedvünket talán csak az szegheti, hogy bizony nem adják olcsón a könyveket. A kiadók igyekeznek eltalálni a magyar emberek pénztárcájához alkalmazkodó, optimális árat, így aztán a kiadványok minősége általában éppen csak eléri az elfogadhatót. A bibliofil olvasó csak ritkán találkozik olyan könyvvel, amely nem csupán a belső tartalomra, de a külső megjelenésre is ad valamit. Ez utóbbiak közé tartozik Johannes Scotus Eriugena Szent János evangéliumának prológusához írt kommentárja, A szellem sasmadarának hangja. A Sursum Kiadó gondozásában megjelent kötet nem csak azért érdekes, mert általa egy kivételes filozófus-teológus gondolataival ismerkedhetünk meg. Igazi csemege azoknak, akik szeretik a szép kiállítású könyveket.
Johannes Scotus Eriugena, a Karoling-reneszánsz talán legnagyobb teológusa Írországban született 810 körül, és 877-ben halt meg. Vassányi Miklós filozófus megfogalmazása szerint „ő az egyetlen Alcuin tanítványai, szellemi utódai közül, aki korszakalkotó életművet hagyott maga után”. Nevének jelentése Írország-szülte Ír János, hiszen a scotus kifejezés, csakúgy, mint az Erin, ebben az időszakban Írországot jelölte. Bár életéről csak keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy Eriugena II. (Kopasz) Károly (823–877) római császár és nyugati frank király birodalmának több szellemi központjában is működött.
A Homília Szent János evangéliumának prológusáról (Homilia in prologum sancti Evangelii secundum Joannem) – amely a 860-as évek végén, esetleg 870–872 között keletkezett – részletesen elemzi a szöveget. Ám amint arra Alácsi Ervin János fordító a kötet előszavában rámutat, ebben az esetben nem egy klasszikus szentbeszédről van szó, s Eriugena írása a kommentár műfajába sem sorolható. Valójában egy „értekezésszerű filozófiai meditációt” (Vas­sá­nyi), vagy másként fogalmazva egy „filozófiai jellegű, misztikus hajlamú és liturgikus beágyazottságú” elmélkedést olvashatunk.
A könyv kétnyelvű, azaz a magyar szöveg mellett az eredeti latint is megtaláljuk. Ez elsősorban azoknak lehet fontos, akik behatóbban érdeklődnek Johannes Scotus Eriugena nézetei iránt, hiszen így utána tudnak járni annak, hogy egy-egy kifejezést pontosan miként használt a teológus szerző.
A misztikus megközelítés szerint Teológus Szent János, a „gyors röptű, Istent látó szellemi madár” „a bölcsesség kimondhatatlan ereje által” az „összes létező fölé emelkedett”. Ezért érdemes és fontos különös gonddal, szóról szóra haladva megvizsgálni mindazt, amit írt. Eriugena e munka során figyel a szavak jelentésére is (filológiai jellegű elemzés), sokszor hívja segítségül a Szentírás egy-egy sorát azért, hogy jobban megvilágítsa gondolatait. S bár elsősorban a filozófiai és teológiai igazságok kifejtését tartja fontosnak, egy ponton túl már ő is követi „a szellem sasmadarát” a szárnyalásban. Azt a sort például, hogy „És a világosság a sötétségben világít”, úgy értelmezi, hogy az eredeti bűn következtében az egész emberi nem sötétségben volt, méghozzá „az igazság felőli tudatlanság sötétségében”, mert nem jött még el közénk „a testetlen világot beragyogó fény”.
Johannes Scotus Eriugena látásmódját már több ponton kiigazította az Egyház, ennek ellenére érdemes megismerkedni fejtegetéseivel. Homíliája érdekes példája annak, hogyan kapcsolódhat egybe a teológiai mélységű szakértő elemzés és a magasságokba törő, lélekkel átitatott elmélkedés.

(Johannes Scotus Eriugena: A szellem sasmadarának hangja. Homília Szent János evangéliumának prológusáról. Sursum Kiadó, 2018. A kötet kapható az Új Ember könyvesboltjában.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..