A várakozás gyümölcse

 

A Misztrál együttes tagjairól bátran elmondható: értő és érző lélekkel zenésítenek meg verseket. A tizenhat esztendeje alakult zenekar külföldi és magyar költők műveit egyaránt megszólaltatta már. Többek között Baudelaire, García Lorca, Villon, Dsida Jenő, Balassi Bálint, Janus Pannonius adott ihletet a fiatal muzsikusoknak.

 

Legújabb lemezük az idén százharminc esztendeje született Babits Mihály előtt tiszteleg. S talán meglepő, hogy éppen a poeta doctusnak tartott költő verseiből készült album lett az együttes leginkább formabontó lemeze. A jellegzetes „misztrálos” hangzásvilágot átszínezik a népzene, a pop, a rock, az elektronikus zene és a jazz elemei. De hangszerkíséret nélküli dal is hallható rajta. Ezt a sokszínűséget még fokozza, hogy a verseket nem egyetlen muzsikus zenésítette meg. Az együttes minden tagja kivette a részét a munkából, vagyis öt különböző személyiség, vérmérséklet, zenei ízlésvilág találkozott. A lemez eklektikussága mégsem zavaró, és Babits életművéhez is illik. Hiszen ez a zseniális és tépelődő elme poeta aestheticus és poeta ludens is volt. Vagyis olyan költő, aki élvezettel kísérletezett, könnyedén játszott a formákkal, megszólalásmódokkal, és saját határait is feszegette. Első kötete, a Levelek Iris koszorújából éppen ennek a szivárványszínű sokszínűségnek volt a hírnöke.


 

A lemezt hallgatva elámulhatunk azon, mennyire aktuális Babits – s nem csupán a versek mondanivalója tekintetében. Maguk a költői szövegek a legkülönbözőbb zenei műfajokban, még a modernekben is megállják a helyüket. Az egyik legérdekesebb példa erre a Fekete ország című vers. Valószínűleg egyetlen metálzenekar sem gondolt még arra, hogy Babits míves költeményei közül válasszon magának dalszöveget. A Misztrál (jelen esetben Hoppál Mihály Hunor) meglépte a megléphetetlent, és ezzel valószínűleg a hazai metáltörténet legszínvonalasabb szövegű dalát hozta létre.

 

A lemez lassan készült el. A zenészeknek több buktatót is le kellett győzniük, hogy a közönség elé kerüljön az impozáns album, amely háromszáz számozott bakelitlemezen is megjelent. A borító Orosz István keze munkáját dicséri. A hanganyaghoz tartozó könyvecskét többek között a Babits-hagyaték fotói illusztrálják. A hosszúra nyúlt munka eredménye kívül-belül szép lett. Minden versszeretőnek és Misztrál-rajongónak érdemes volt várnia rá.

 

(A CD kapható az Új Ember könyvesboltjában.)

 

 

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .