Aki keres, az talál

A Barcsay Terembe lépve elénk tárul egy már régen látott értékes grafikai gyűjtemény. A litográfia a XIX. században volt népszerűsége csúcsán. Párizsban terjedt el először az utcai falragasz új technikája. Egyik legjobb művelője Henri de Toulouse-Lautrec, a francia posztimpresszionista festő és grafikus volt. Persze a környező országokban is megjelent a plakát, az utcai hírverés korszerű formája. A Mucha és társai címet viselő tárlat bemutatja, mennyire nemzetközi volt ez a nyomtatási eljárás; a franciák mellett cseh, német, osztrák és magyar művészek munkáit is megcsodálhatjuk.

 

A képzőművészeti egyetem könyvtárának és irattárának rendezése közben figyeltek fel a kutatók ezekre a mára kissé megsárgult, de restaurálás után újra régi fényükben ragyogó litográfiákra. Több ezer fotó, rajz, sokszorosított grafika, japán metszet került elő rejtett zugokból, szekrények tetejéről. Egyre-másra találtak rá a könyvtárakban szokatlan módon könyvként leltárazott műtárgyakra, koszos, szakadt, málladozó plakátokra és próbanyomatokra.


Kereskedelmi vagy színházi plakátot és folyóiratcímlapot egyaránt láthatunk a kiállításon. Az egyik legmegkapóbb Eugene Grasset színházi plakátja, a Jeanne d’Arc-ról, Sarah Bernhardtal a címszerepben. Patetikus erővel ábrázolja a harci díszbe öltözött orléans-i szüzet, az éles dárdák és nyílzápor közepette is helytálló, mindenre elszánt hősnőt. Alfons Mucha Bénédictine című 1899-es likőrreklámja is lenyűgöző erejű grafika. A sok tárgyat részletesen felvonultató képen a lényeg, azaz a likőr sem vész el. Jules Chéret Saxoléine című plakátja petróleumlámpát hirdet 1895-ben. Egy vidám sárga ruhába öltözött nő tart a kezében egy ernyős rézlámpát – szellemes, dinamikus ábrázolás, nem lehet nem odafigyelni rá.

 

Természetesen a magyarok is képviseltetik magukat. A nagyszerű, erdélyi származású festő és grafikus, Márton Ferenc egyik plakátja látható a tárlaton.

 

(A Mucha és társai, szecessziós plakátok című kiállítás december 20-áig tekinthető meg az Andrássy út 69–71. szám alatt.)

 

Fotó: Mészáros Ákos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..