Vajon miért ilyen népszerű ez a kúszó szárú, nagy, kerek levelű növény, amely gömb vagy palack alakú termést hoz? A szimbólumtárak s más kultúrtörténeti munkák részletes eligazítást nyújtanak. Az ókori Rómában például a butaság, az üresfejűség kifejezője volt a tök. A sztoikus filozófus, Seneca híres Játék az isteni Claudius haláláról című művének másik címe Apocolocyntosis, azaz „tökké válás”…
Jónás próféta az Úr jóvoltából s akarata szerint egy tökbokor árnyékába húzódhat, hogy enyhülést leljen, ám a gyorsan növő növény hamar elfonnyad… (Újabb kutatások szerint ez a növény valójában ricinus volt.) A tök a keresztény művészetben Jónás története nyomán a feltámadás, gyors növése és hervadása miatt pedig a mulandóság jelképe lett, ami az angol nyelvterületeken halloween idején (október 31-én, mindenszentek előestéjén) érzékelhető leginkább. Az ijesztő arcot formázó töklámpások eredetileg egy ősi kelta pogány ünnep kellékei voltak.
Egy biztos: a magyarországi tökfesztiválok egyre több látogatót vonzanak. Legközelebb október 19–20-án, a Szegedhez közeli Kiskundorozsmán találkozhatnak egymással a tökkedvelők. Kicserélhetik különféle tökös ételek receptjeit, megkóstolhatják a sült tök számos variációját, sütőtök-krémleveseket, de még tán tökfőzeléket is kanalazhatnak. A különböző méretű sárgás-zöldes dísztökökből nagyon szép asztali dekorációk készíthetők – a kreatív fantázia e téren is kimeríthetetlen! Tökmagból is épülhet katedrális… Vagy, ha már Dorozsmán járunk: szélmalom!
