A tekintély eredetéről

Azért van ez, mert a tekintély alapját adó érték (tudás, erő, kapcsolatok stb.) is mindig hierarchikusan jelenik meg: akinek ebből több van, az a tekintélyesebb, az az első. Alapvető filozófiai igazság ez, s azért van így, mert ilyen a teremtett világ szerkezete, a Teremtő Isten akaratából, aki Szentháromság, mégpedig belső hierarchiával: a szent személyek egyek a lényegben, a szeretetben, de az Atya nem a Fiú. A Fiú pedig az Atyától származik, míg az Atya nem – és persze ezt a megkülönböztetési sort folytathatjuk a Szentlélekkel kapcsolatosan is.

A Szentírás utolsó könyvében, a Jelenések könyvében (mely az utolsó ítéletet és a mennyországot próbálja meg „lefényképezni”), saját számításaim szerint harminckét alkalommal szerepel a „trón” kifejezés, amely főként a Szentháromság abszolút elsőségére, tekintélyére utal: ő mindennek a forrása, köré és „alá” szerveződik a teremtmények sokasága a szeretetben. Az egyház ennek az eredendő hierarchikus rendnek az ikonja – és Krisztus, a Fiú akaratából: ez tehát az eredete az egyházi tekintélynek, az egyházi „Széknek”.