A szerzetesrendek kálváriájáról

Június 11-én püspökkari körlevelet olvastak fel templomainkban: „Sajnos fájdalommal kell látnunk, hogy napjainkban a magyar szerzetesek ellen egyre sűrűbben ismétlődő eljárások sokszor figyelmen kívül hagyják a vallásszabadság törvényét, és nemegyszer gyökereiben támadják meg a szerzetesi élet lehetőségét”- írták többek közt a püspökök. Június 20-án Darvas József vallás- és közoktatási miniszternél óvást emeltek, és újból tárgyalásokat sürgettek a főpásztorok szerzetes-ügyben. Az augusztus 18-i tanácskozáson így fogalmaztak: „A püspöki kar messzemenően honorálta a kormány kívánságait a megegyezésnél az úgynevezett állam és egyház közötti megállapodásnál, éppen ezért lelkiismereti meggyőződésében egyháza és hívei felé csak úgy vállalhatja azokat, ha a kormány is revízió alá veszi a szerzeteskérdésben elfoglalt álláspontját.” Ötös bizottságot állítottak fel a kormánnyal való tárgyalásokra, ebben Sík Sándor piarista tartományfőnök is helyet kapott, a bencés főapáttal és ferences tartományfőnökkel együtt. A bizottság június 28-án ült össze először a kormánybizottsággal. Olyan kérdésekről volt szó, mint hogy visszaadják a deportált szerzetesek ruháit (a rongyosakat!). Némi segélyt is kilátásba helyeztek a „rászorulóknak”. A lényeg azonban már eldöntetett. Miközben a kommunista „gőzhenger” haladt előre, a hittudományi kart az egyetem „visszaadta” az egyháznak. Július 4-én már az állammal való „megállapodás” megkötését igyekeznek hárítani a püspökök, mert arra csak a Szentszék illetékes. Rákosi másfél órán át beszélt az egyház bűneiről. Augusztus 17-én folytatódott a „huzakodás”, ahogyan Rogács Ferenc pécsi koadjutor püspök nevezte a tárgyalást feljegyzéseiben. Badalik Bertalan veszprémi püspök így sóhajtott fel: „Csak sikerüljön a szerzetesek megmentése.” Grősz érsek az augusztus 29-i püspökkari ülés végén „elmondta, hogy a legutóbbi tárgyalásokon Rákosi miniszterelnök-helyettest Kádár János belügyminiszter helyettesítette (Dobi István volt a miniszterelnök). Grősz kijelentette, hogy „az egyházi tárgyalóbizottság mindent megtett, hogy elérje azt, ami egyáltalán elérhető, azonban az ismertetetteknél többet elérni nem tudott”.

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.