A Szentírás és a liturgia (1. rész)

Hogyan olvassuk a miséken az Írást? A zsinat utáni reform során a Szentszék arra törekedett, hogy a Biblia jelentős része egy bizonyos idő alatt elhangozzék. Ezért alkották meg a vasár- és ünnepnapi szentmisékre a hároméves olvasási ciklust (A, B és C év), vagyis a három, úgynevezett szinoptikus evangélium (Máté, Márk, Lukács) szövegei három év alatt jórészt teljes egészében elhangzanak, az olvasmány, a válaszos zsoltár és a szentlecke szövegei pedig az evangéliumhoz alakulnak (noha nem mindig). János evangéliuma a két nagy ünnepi ciklus, a karácsonyi (adventi és a karácsonyi idő) és a húsvéti (nagyböjt és a húsvéti idő) napjaiban hangzik el, illetve a B év (Márk evangéliumának ciklusa) során, mivel Márk evangéliuma annyira rövid, hogy nem fedi le az adott év vasárnapjait és főbb ünnepeit. Aki viszont hétköznap is részt vesz a szentmiséken, az a négy evangéliumot egy év leforgása alatt hallja, míg az evangéliumot megelőző olvasmány vagy szentlecke (hiszen hétköznap csak az egyik van) szövegei két évre lettek széthúzva, vagyis a hétköznapi miséken nagyjából két év alatt elhangzik a Biblia jelentős része.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..