A rendíthetetlen hit példája

Sándor István vértanúsága tetemre hívja a koncepciós perek tragikus korszakát. Azt hozták fel vádként vele szemben, hogy államellenes tevékenységet folytatott és hazaárulást követett el. Valójában csak nevelői tevékenységet végzett a katolikus egyház tanítása szerint. Tanítványai között azonban olyan is volt, akit az új rendszer besorozott az államvédelmi hatóság kötelékébe. A hatalom ezzel a perrel példát akart statuálni, hogy távol tartsa az egyházat a munkásfiataloktól és különösen a fegyveres erőktől. Sándor István száznyolcvannégy órás vallatás után is hűséges maradt hivatásához. Kötél általi halálra ítélték, és 1953. június 8-án kivégezték. Harminckilenc éves volt.

Az emlékezés a keresztény ember számára alkalom a megbocsátásra és a kiengesztelődésre – mondta Erdő Péter bíboros a boldoggáavatási misén. – A vértanúk üldözőikért is imádkoznak. Sándor István tisztelete legyen alkalom mindnyájunk számára a kiengesztelődésre és a lelki megújulásra! Személye legyen világító példa a hivatás vállalására, a becsületes munkavégzésre és a hűséges kitartásra Krisztus és az emberek szeretetében – hangsúlyozta a főpásztor.


Sándor István szalézi szerzetes (akinek a neve az első keresztény vértanút idézi emlékezetünkbe) mai boldog gá avatása ajándék a Szentháromság egy Istennek, a magyar nemzetnek, a szaléziak társaságának és az egész egyháznak – mondta az ünnepen Angelo Amato bíboros. – A vértanúk úgy ragyognak, mint csillagok a sötét égen, hogy megvilágítsák a szeretet útjait, a megértést és a kölcsönös tiszteletet az emberi rosszindulattal szemben. Boldog Sándor István hűséges volt a szalézi karizmához, ugyanakkor magas fokon képzett nyomdász és a keresztény élet „mestere” is. Meg volt győződve arról, hogy a fiatal nyomdásztanulóknak szükségük van lelki nevelésre és vezetésre. Segített nekik a munkában és a szabadidő hasznos eltöltésében. Ötven-hatvan fiatal nyomdászinasból álló csoportja az ő példáját követve a szalézi hivatásra készült.

Amato bíboros megemlítette, hogy a boldoggáavatási folyamathoz összegyűjtött tanúvallomások között akad néhány, amely arról szól, hogy Sándor István egyszer megmentett a haláltól egy súlyosan sérült fiút, aki a villamos kereke alá szorult. A szerzetes levetett zakójával elállította a vérzést. Egy másik alkalommal egy tífuszos diák szüleinek ígérte meg, hogy vért ad, ha ezzel megmentheti a gyermek életét.

Boldog Sándor István rendíthetetlenül megmaradt hitében. Inkább választotta a halált, ahelyett, hogy külföldre menekült volna, vagy megtagadta volna szalézi hivatását. Úgy áll előttünk, mint nemes szalézi példakép, aki erős lélekkel vállalta az élet megpróbáltatásait, anélkül, hogy valaha is elcsüggedt volna.

A boldoggá avatáson Pascual Chávez szalézi rendfőnök arról beszélt, hogy Sándor István egészen az utolsó leheletéig kísérte és szolgálta a fiatalokat, az életével fizetve mindezért.

Ferenc pápa október 20-án az úrangyalaimádság után mondott beszédében megemlékezett Boldog Sándor Istvánról. „Csatlakozunk a szalézi család és a magyar helyi egyház hálaadásához” – mondta a szentatya.

TJ
Fotó: Kissimon István

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..