A „pápák városa” és Szent Erzsébet

Emellett hat pápát választottak a városban megtartott konklávékon – négyen. Négyen közülük Viterbóban vannak eltemetve. Egyedülálló az egyház kétezer éves történetében az 1276-77 közötti időszak, amikor is tizenhat hónap alatt öt konklávé zajlott a városban, és négy pápa követte egymást: X. Gergely, V. Ince, V. Hadrianus és XXI. János. A tervek szerint a pápa helikopteren érkezik a Castel Gandolfó-i pápai villából Viterbóba. Fél 10-kor a város Szent Lőrinc terén álló Pápák Palotájánál fogadják, majd rövid magánlátogatást tesz a konklávék termében. Negyed 11-kor szentmisét mutat be a Faul-völgyben és homíliát mond. Délben elimádkozza a hívekkel az úrangyala imádságot.Délután – útban a viterbói tölgyfás Szűzanya szentélyéhez – a pápa kis időre megáll a Szent Róza-kegyhelynél. A reneszánsz szentélyt azon a helyen emelték, ahol 1414-ben egy tölgyfán megjelent Szűz Mária. Fél 5-kor magánlátogatásra kerül sor a Mária-szentélyben. Öt órakor a pápa helikopteren továbbindul Bagnoregióba. Ott ellátogat a Szent Miklósról elnevezett székesegyházba, és lerója tiszteletét Szent Bonaventura ereklyéi előtt. Ezt követően találkozik a város lakóival a Szent Ágoston téren, és beszédet intéz hozzájuk. Fél 7-kor indul vissza Castel Gandolfóba. A művészeti kincsekben gazdag Viterbo egyik gyöngyszeme az Assisi Szent Ferencről elnevezett minorita templom, amely Árpád-házi Szent Erzsébet hitelesített koponyacsontjait őrzi. Az első templomot 1236-ban kezdték építeni, majd néhány évtizeddel később gótikus formában bővítették ki, amikor Viterbo pápai székhely lett, és a ferences általános rendfőnökség élén a közeli Bagnoregióból származó Szent Bonaventura állt. A kápolna 1400-as évekből származó oltára alatt helyezték el Árpád-házi Szent Erzsébet, a harmadrendi ferencesek védőszentjének fejereklyéit. A csontokat előzőleg egy fa ereklyetartóban őrizték 1583-tól kezdődően, majd 1998-ban hivatalos vizsgálatoknak és restaurálásnak vetették alá, az olasz város Chieti egyetemének antropológiai intézete és a magyar kutatók együttműködésével. II. János Pál pápa 1984-es viterbói apostoli látogatása során lerótta tiszteletét a szent ereklyéi előtt.

A hitelesítő vizsgálatok P. Ernesto Piacentini minorita egyháztörténész vezetésével 1982-ben kezdődtek meg. A professzor abban az évben május 13-án a L’Osservatore Romano vatikáni napilapban megjelent tanulmányában tette közzé, hogy a viterbói ferencesek IV. Kelemen mauzóleumában őriznek egy fejereklyét, amelynek hitelesítő iratai a szerzetesek kolostorában találhatók. Piacentini atya a vatikáni levéltárban végzett kutatásai során talált olyan dokumentumokat, amelyek kétséget kizárva tanúsították, hogy a ferencesek tulajdonában lévő ereklyék Árpád-házi Szent Erzsébet koponyacsontjai. Egész Olaszországban, de főleg Közép-Itáliában rendkívül közkedvelt az 1231. november 17-én elhunyt magyar királylány, akit IX. Gergely pápa a római hatalmi harcok és zavargások elől menekülve Perugiában avatott szentté 1235. május 27-én. 2002. november 17-én Lorenzo Chiarinelli viterbói püspök ünnepélyes szentmise keretében – Pápai Lajos győri püspök jelenlétében – pecsétjével lezárta a hitelesített koponyaereklyéket tartalmazó új tékát, és azt egy felújított oltárba helyezte. A történelmi eseményre a bazilika egyik oldalkápolnájának falán lévő márványtábla is emlékeztet, amelyet a szertartás végén a viterbói és a győri püspök leplezett le és áldott meg. A gazdag történelmi örökséggel rendelkező Viterbo őrzi az 1956-os magyar forradalom emlékét is: a város egyik főterét, amelyen többször is végigvezet majd a Szentatya útja, a Magyar Vértanúkról nevezték el.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..