A pápa szavai Magyarországról

A pápa megköszönte és viszonozta Sólyom László magyar államelnök jókívánságait, hozzátéve, hogy imádkozik az egész magyar nemzetért. A Szentszék az 1989-es emlékezetes események után állította helyre teljes körű diplomáciai kapcsolatait a volt keleti tömb országaival, amelyek számára feltűnt a reményteljes jövő látóhatára. Az azóta eltelt húsz évben Magyarország jelentősen előrehaladt a szabad és demokratikus társadalmi struktúrák létrehozásában, és részt kíván venni az egyre inkább globalizálódó nemzetközi közösség életében. Amint azt a nagykövet is megállapította beszédében, a modern világban a gazdasági és politikai életet irányító erőket etikai alapra kell építeni. Mindig elsőbbséget kell adni a személy méltóságának és jogainak, az emberiség közjavának. Magyarország – több mint ezeréves szilárd keresztény öröksége révén – képes rá, hogy előmozdítsa ezeket a humán eszményeket Európában és a nemzetközi közösségben.

Az újonnan megszerzett szabadság tapasztalata olykor azzal a veszéllyel jár, hogy az egyes népek, sőt az egész földrész történelmében és kultúrájában olyan mélyen gyökerező keresztény és emberi értékeket más eszmékkel cserélik fel. Ezek az emberről és méltóságáról alkotott helytelen felfogáson alapulnak, és károsan hatnak a valóban virágzó társadalom fejlődésére. A Szentatya – utalva 2008-as béke világnapi üzenetére – ezúttal is hangsúlyozta a család jelentőségét. A modern Európában számos helyen megkérdőjelezik a család kulcsfontosságú szerepét. A családot veszély fenyegeti egy olyan helytelen gondolkodásmód eredményeként, amely olykor agresszív szociális és politikai intézkedésekben fejeződik ki. A Szentatya ismételten kiemelte: meg kell őrizni társadalmunknak ezt az alapvető elemét, amely minden kultúra és nemzet életében központi helyet foglal el. Az állami támogatás egyik sajátos módja annak biztosítása, hogy a szülők mint gyermekeik első nevelői gyakorolhassák ezt az alapvető jogukat. Ehhez tartozik az is, hogy egyházi iskolát válasszanak számukra. Magyarországon a katolikus egyház különös intenzitással élte meg a totalitarizmus és a mai szabadság közötti átmeneti időszakot. Az elnyomás évtizedei után – amelyekben oly sok keresztény tett hősies tanúságot – a magyar részegyház elfoglalta helyét az átalakult társadalomban. Most ismét szabadon hirdetheti az evangéliumot. Nem keres magának kiváltságokat, de részt kíván venni a nemzet életében, természetének és küldetésének megfelelően. Benedek pápa utalt rá, hogy a közelmúltban memorandumot írtak alá a Szentszék és a magyar állam között a honvédségnél és határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról. Bízik abban, hogy minden olyan fontos kérdést, amely az egyház életét érinti az országban, a jóakarat és a gyümölcsöző párbeszéd szellemében oldanak meg.

A pápa imáiról biztosította a nagykövetet, hogy most kezdődő diplomáciai küldetése tovább erősítse a Szentszék és a Magyar Köztársaság baráti kapcsolatait, majd a következő szavakkal búcsúzott új szentszéki nagykövetünktől: Isten áldja meg Magyarországot!